Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Némethi László: Dohányipar
578 Dohányipar leik is. A gyártó ágazatban nagymértékű koncentráció történt. A Budapesti Dohánybeváltó Vállalatot 1963 közepén — az ipari nagyvállalat megalakulásakor — a Lágymányosi Dohánygyárba olvasztották, ez utóbbi megszüntetése kapcsán azonban újra önállóvá vált Magyar Dohányipar Dunántúli és Duna—■ Tisza közi Fermentáló Gyára — 1971-től Vállalata — néven. 1965 közepén a Tiszántúli Dohánybeváltó Vállalat szűnt meg, feladatait az időközben létesült Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat vette át. A dohányfermentáló vállalatok ipari tevékenysége A dohánytermeltetés és elsődleges -feldolgozás egyik központi kérdését a szárítás fejlesztése, a másikat a dohányfermentálás új alapokra helyezése jelentette. A felszabadulást követő években újabb mesterséges szárítók létesültek, ekkor építették fel a X-es rendszerű, gőzfűtésű szárítótelepeket. 1947 és 1950 között Budapesten a Filtex gyárban 2,2—2,6 ezer tonna idénykapacitású redrying gép üzemelt. A termesztett dohány természetes fermentálásához sem volt elegendő raktártér; különösen súlyos volt a helyzet a Nyírségben, amely ekkor már a dohánytermesztés központját képezte. Ezért a szovjet tapasztalatokra alapozva, új, kamrás fermentálási üzem létesítését határozták el. Az építkezés 1949-ben kezdődött, a tervezett öttömbös, ötszintes épület I. tömbje 1950-ben elkészült. A háborús károk után újra felállított Quester kondicionálógép is üzemképes volt már 1951 elején. A gépen kezelt dohányokból készült bálákat az említett első tömbben fermentálták. A fermentálási tevékenység összefogására 1951- ben megalakult az önálló Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. Ekkor a Debreceni Dohánygyártól irányítása alá került az itt működő gépifermentáló üzem is. A vállalat tevékenysége később termeltetési feladatokkal bővült, 1953- ban a Nyíregyházi Dohánybeváltó Üzem, 1955-ben további hat beváltóüzem vonzáskörzetére kiterjedően, és ekkor Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalattá alakult. A kamrás fermentálási tapasztalatok már az első években műszaki módosításokat tettek szükségessé. A nyíregyházi fermentálókamrák eredetileg egyenként 100 tonna dohány befogadására épültek, a dohány inhomogenitása miatt azonban egy-egy nagy kamrát 1955-ig négy részre osztottak. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején olyan rekonstrukciót hajtottak végre, amelynek során 32 univerzális kamrát alakítottak ki a zölddohány szárítására és a dohányfermentálásra egyaránt alkalmas műszaki megoldásokkal. 1955—1957-ben a természetes úton történő fermentálás problémáinak csökkentésére Szolnokon létesült egy kis teljesítményű, 3000 tonna idénykapacitású redrying berendezés, amit 1966-ban kétaknás gép beállításával kétszeres kapacitásra bővítettek. Nyíregyházán 1971-ben a fermentálóüzem rekonstrukciója
