Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Némethi László: Dohányipar
Dohányipar 579 keretében magyar tervek és kivitelezés mellett kétaknás, 7000 tonna idénykapacitású fermentálógép létesült. A fermentálás korszerűsítésében a technológiafejlesztési kutatások eredményeként 1970-re kidolgozták a gépi kezelést és a kamrás fermentálást összekapcsoló ún. kombinált eljárást. Ezt előbb csomós dohányokra alkalmazták, 1972-ben a dohány szeletelésével kapcsolták össze, 1974-re pedig AMF—LEGG kocsányozósorral tették teljessé a fejlesztést. Az eljárás a dohányok fermentálás előtti kocsányozásával megszüntette a levéllemez és az elfásodott erek eltérő viselkedéséből eredő hátrányokat. Gazdasági előnyei mellett a gyári feldolgozásra is korszerűbb, minőségileg megfelelőbb anyagot termelt. Lényegileg ez az eljárás valósult meg Szolnokon is. 1978-ban a redrying kapacitását és az újonnan felállított kocsányozógépsort összehangolva az üzemet 8—8,5 ezer tonna dohány feldolgozására tették alkalmassá. A dohány elsődleges feldolgozásában a mesterséges szárítás amerikai bulkcuring rendszerű, tűsorkeretes szárítókkal való bővítése eredményezett újabb előrelépést az 1972—1980-as években. Ez a gazdaságokban a dohánytermesztés műszaki fejlesztéséhez kapcsolódva alapozta meg a Virginia dohány termelésének jelentős felfutását. A felszabadulás utáni fejlődés kapcsán említést kell tenni arról is, hogy mezőgazdaságunk szocialista átalakulása újszerű partneri kapcsolatok kiépítését Kocsánytalanított dohány préselése Fonás: a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat fényképgyűjteménye
