Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
554 Üdítőital-ipar sőt kötelezően előírta a termék know-howját. Ennek betartását rendszeresen ellenőrizte is. A megállapodás értelmében a magyar palackozó partner kötelezte magát meghatározott ideig, adott mennyiségű üdítőital-alapanyag megvásárlására. Ez a vásárlás azonban nem jelentett a népgazdaságnak devizaveszteséget, mert a külföldi cég az alapanyag ellenértékét előzetesen, magyar árukból levásárolta. A modern palackozó gépsor és a know-how a következőképpen tette lehetővé a korszerű üdítőitallal szemben támasztott követelmények teljesítését. Az állandó, egyenletes minőséget az alapanyag szigorúan titkos, állandó öszszetétele, a gyártáshoz felhasznált víz kémiai és mikrobiológiai kezelése, az italtelítő és -keverő berendezések igen pontos működése biztosította. Ehhez hozzájárult az előírt, szigorú minőségellenőrzés is. A kiváló üdítőhatást a termékek több évtizedes tudatos kísérletekkel kialakított összetétele, nagy széndioxid-, kólafélék esetében azok koffeintartalma és a cég által előírt — reklámeszközökkel is támogatott — hűtve fogyasztás adja. A hosszú minőségellenőrzési időtartamot (pl. kólaféléknél 1 év) a termék összetétele, a gyártóvonalban alkalmazott többfázisú, automata palackmosás, a megfelelő zárási mód és a szigorú higiéniai előírások biztosítják. A fogyasztásra ösztönző megjelenést a világszerte ismert, formatervezett, nyomásálló palack, a litografált koronadugó, az esztétikus és könnyen kezelhető — műanyag rekeszes — gyűjtőcsomagolás és a külföldi cég több évtizedes tapasztalatra épülő marketingtevékenysége garantálja. A Szeszipari Országos Vállalat 1969-ben kötött adresszációs megállapodást a holland Naarden International céggel, melynek nyomán megkezdődött a Sztár üdítőitalok gyártása az Óbudai Szeszgyárban. Az 1971. január 1-től tröszti szervezetben dolgozó szeszipar a Coca-Colát és a Sztár termékcsaládot párhuzamosan fejlesztette. 1971-ben a Naarden céggel kötött újabb megállapodás alapján megindult a Sztár üdítőitalok gyártása a Deine cseri Keményítőgyárban is. A növekvő fogyasztói igények hatására 1971-ben új, 12 ezer db 0,2 literes palack/óra kapacitású gépsort telepítettek a Budapesti Likőripari Vállalat Kőbányai Likőrgyárába. 1972-ben a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat Nagykanizsai Italárugyárában 12 ezer db 0,2 literes palack/óra kapacitású Coca-Colatöltő üzem kezdte meg működését. 1978-tól ez a gyár a Győri Szeszipari Vállalat irányítása alatt dolgozik. A szeszipar üdítőital-termelése ebben az időszakban a következőképpen alakult: 1969-ben 22,6 millió 0,2 literes palack Coca- Cola és 4,1 millió palack Sztár üdítőital, 1973-ban 78,5 millió 0,2 literes palack Coca-Cola és 57,6 millió palack Sztár üdítőital. A korszerű üdítőital-gyártás a tanácsi irányítású vállalatoknál is ebben az időszakban kezdődött. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat a Margitszigeten 14 ezer db 0,25 literes palack/óra kapacitású modern gépsort helyezett üzembe, amelyet a Pepsi-Cola Nemzetközi Társasággal kötött adresszációs megállapodással különböző berendezésekkel kiegészített. A palackozás 1970
