Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Hernádi Zoltán: Üdítőital-ipar
Üdítőital-ipar Az üdítőital-gyártás kezdete Az üdítőitalok fogyasztásának Magyarországon régi hagyományai vannak. A háztartásokban, illetve konzervüzemekben készített gyümölcsszörpökből, a fogyasztók, illetve a vendéglősök szikvízzel hígítva maguk készítették a kedvelt „nagy málnát” és társait. Az üdítőital-gyártás — amelynek során az erre a célra kialakított üzemekben a fogyasztóhoz kerülő palackokba töltik az italt — nem rendelkezik sokéves múlttal. Igaz, ez nemcsak Magyarországon alakult így, hanem az egész világon. Mondhatjuk, hogy ez az iparág a XX. század szülötte. Európában különösen a II. világháború utáni időszakban terjedt el az üdítőitalok gyártása és fogyasztása. A világméretű fejlődésnek több oka van. A táplálkozási kultúra fejlődésével egyidejűleg az emberek a folyadékszükséglet kulturáltabb, egészségesebb kielégítésére törekedtek. A növekvő környezetszennyezés miatt a nagyvárosok egyre kevésbé iható ivóvizének helytettesítésében jelentős szerep jut a szomjúságoltó üdítőitaloknak. A tömeges turizmus és a gépjárműforgalom nagymértékű fejlődésének hatására nő az alkoholmentes italok iránti kereslet. Az alkoholizmus társadalmi szempontból is fontos visszaszorításában lényeges eszköz a kiváló minőségű üdítőitalok kínálata. Ezek a hatások természetesen Magyarországon is érvényesültek és szükségessé tették a magyar élelmiszeripar egyik legfiatalabb ágának —- az üdítőitalgyártásnak — kialakítását és fejlesztését. Az 1949. évi államosítás előtti időszak Erről az időszakról nagyon kevés fellelhető emlékünk maradt. Ennek legfőbb oka az, hogy gyártásról még egyáltalán nem beszélhetünk, inkább csak egy-egy elszigetelt próbálkozásról. Ilyen volt például az 1930-as évek elején egy csillaghegyi ásványvízüzemben a 0,5 literes fehér, csatos üvegbe töltött Orange gyártása. Alapanyaga szicíliai narancs volt. Megfelelő tartósítószer hiányában azonban a gyártást — négy hónapi kísérletezés után — abbahagyták. Elmondás szerint a háború előtti években Pécsett egy szikvízüzem — az Ausztriában akkor már jól ismert krachedli palackban — különféle ízű üdítőitalokat gyártott.
