Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Sólyom Lajos - Szabó Gyula: Szeszipar
Szeszipar 465 tására is kiterjesztették. A gyár a II. világháború alatt nem szenvedett különösebb károsodást. Az államosítás után szociális létesítményeket építettek, a víztelenítőkapacitást megkétszerezték, majd a gyár Kisxárdai Szeszipari Vállalat néven 1971-ben önálló vállalattá alakult. Irányítása alá tartozik egy keményítőgyár, egy likőrgyár, három kereskedelmi telep, hét mezőgazdasági szeszgyár és egy gyümölcsszeszfőzde. A mezőgazdasági szeszgyártás és a földbirtokok szenes kapcsolata az államosítás után megszűnt. Az első években a földműves-szövetkezetek gondozásába tartoztak. 1947-től a Földműves Szövetkezetek Országos Központja, majd 1948-ban a Mezőgazdasági Szeszgyárak Nemzeti Vállalata irányítása alá kerültek, számuk akkor 267 volt. A romos üzemeket megszüntették. A nemzeti vállalatnál 75, az állami gazdaságoknál 39 szeszgyár maradt. Többször ismétlődő felülvizsgálat és felszámolás után összesen 27 mezőgazdasági szeszgyár közül 7 állami gazdaság, 1 termelőszövetkezet kezelésébe került, 19-et pedig 1970-ben három szeszipari vállalat felügyelete alá helyeztek. A mezőgazdasági szeszgyárakat jelenleg általában tartalék, illetve készenléti gyárakként hasznosítják, megtervezett éves szesztermelési keret nélkül: a fölös mennyiségben jelentkező, esetleg a másként nem értékesíthető, defektes, de szeszfőzésre még alkalmas termények feldolgozására, gyümölcspálinkafőzésre, új termények kísérleti hasznosítására. Sütőélesztő-gyártás A kenyér készítéséhez már az egyiptomiak is használtak kovász formájában élesztőt, de létének és szerepének felismerésére, valamint az erjedő cefre habjának lefölözése útján, annak kelesztésre történő felhasználására csak az újkorból származó feljegyzések utalnak. Az első élesztőt termelő üzemet Hollandiában 1830-ban Tebbenhqff szeszfőző létesítette. Ausztriában 1847-ben — módosítva a hollandi eljárást — kezdték meg az élesztő gyártását, amely mint bécsi eljárás terjedt el Magyarországon is. Hazánkban az első élesztőgyárat a bécsinél három évvel később, 1853-ban alapította Gschwindt Mihály Budapesten, szeszgyárával együtt, a mai Corvin mozi helyén. A főváros rendelkezésére a gyárat több évtizedes eredményes működése után városrendezési okokból kitelepítették. Az új élesztő- és szeszgyárat Budafokon építették fel 1908—1909-ben. 1910-ben a IX. kerületi Ipar utca 15—21. szám alatt élesztőcsomagolót és likőrgyárat létesítettek. A Gschwindt-féle élesztőgyár alapításával közel egy időben, 1853-ban Schődel Ferenc is alapított az Örömvölgy (ma Diószeghy Sámuel) utcában egy kisméretű szeszgyárat, de rövidesen tönkre ment. Ezt a gyárat vette meg Krausz Mayer, aki az üzemet élesztőgyárral bővítette, a moslékkal pedig ök-
