Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
440 Hűtőipar Szervezeti változás A hűtőházak 1952-től szervezetileg az Élelmiszeripari Minisztérium Hűtőipari Igazgatóságához tartoztak (a MIRELITÉ Mélyhűtő Vállalat a Konzervipari Igazgatósághoz). Időközben a hűtőházakban elterjedt az élelmiszerek gyorsfagyasztása. A Győri Hűtőház mellett a legjelentősebb a Budapesti Hűtőház termelése volt, ahol 1957-től először DIAMANT, majd GLOBUS márkanéven forgalmazták a fagyasztott termékeket. Miniszteri határozattal a Mirelité Mélyhűtő Vállalatot a Hűtőipari Igazgatóság felügyelete alá sorolták, ettől (1959-től) kezdve kizárólag a Hűtőipari Igazgatóság keretében folytatták a gyorsfagyasztó ipar irányítását. A fagyasztott termékek is egységesen MIRELITÉ emblémával kerültek forgalomba hazánkban. A hűtőházak építésében a jelentős fordulat az 1960-as évek elején kezdődött. A többszintes hűtőházakról áttértek az egyszintes építkezésre. E fejlődés számos tényező következménye, legfontosabb az anyagmozgatás gépesítése, a jobb térkihasználás, az előre gyártott és könnyűszerkezeti elemek és az új szigetelő anyagok térhódítása volt. A többszintes hűtőházakban alkalmazott hagyományos alagútfagyasztók helyett megjelent a fluidizációs fagyasztási rendszer. Elsőként a Békéscsabai Hűtőházba építettek be ilyet. A hatvanas években tovább folytatódott az új hűtőházak építése. 1966-ban Baján, nem sokkal ezt követően Székesfehérváron létesült új, korszerű gyár. A Békéscsabai Gyár (MTI felvétel)
