Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
Hűtőipar 441 Dr. Róbert Pál az Élelmezésügyi Minisztérium Hűtőipari Igazgatóságának vezetője — munkássága alatt indult el a hűtőipar a fejlődés útján — 1960-ban összefoglalta a hűtőipar felszabadulás utáni fejlődését és azokat a törekvéseket, amelyek jelzik, hogy az ipar nagy fejlődés, nagy lehetőségek előtt áll. A Hűtőipari Országos Vállalat 1963-ban alakult meg. Ebben az időben az ipar hét gyáregységből állt (a Budapesti és a Csepeli Gyár összevonásával ez hatra csökkent). A hatvanas évek elején — a növekvő exportlehetőségek és az ezzel járó követelmények miatt is — kialakult az ipar minőségellenőrző szervezete. Az ipar fejlődése a hatvanas évek közepén a Központi Minőségellenőrző Laboratóriumban működő fejlesztő-kutató csoport munkájának különválasztását tette szükségessé. 1966-ban megalakult a Hűtőipari Fejlesztő Laboratórium. Ez évben a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet hűtőtechnológiai osztályvezetőjét, Almási Elemért, a Kertészeti Egyetemen kinevezték egyetemi tanárrá. A KÉKI-ben pedig Általános Technológiai Osztályt hoztak létre. A hűtőipar Fejlesztő Laboratóriumának fontosabb fejlesztési-kutatási eredményei : — a liofilizálás ipari megvalósítása 1966-ban, a kifejlesztett termék a liokávé, — 1970-ben a fagyasztva sűrített, kriokoncentrált levek gyártásának ipari bevezetése, — 1970 és 1973 között a komponens ételcsaládot alakították ki, amelyet két szolgálati szabadalom véd, — a tészta fagyaszthatósága kérdésének megoldásával kidolgozták a fagyasztott tésztafélék csoportját, — a textúráit húsok szerkezeti rendszerű hússzeletek, tetszőleges testtáji részekből kialakítva, — kidolgozták a fagyasztható majonézemulziót és a gyümölcskrémek új rendszerű habosításának eljárását, melyeket ugyancsak szolgálati szabadalom véd. Űjabb fejlődési szakasz Az 1970-es években további hűtőházak, komplex feldolgozó gyárak épültek a hűtőiparban. 1970 és 1972 között Békéscsabán a régi hűtőház mellett, könynyűszerkezetes. előre gy ártott elemekből és korszerű szigetelőanyagokból épült az új gyár. Budapest ellátására mindjobban hiányzott egy új hűtőház, de a Dunakanyar gazdag és értékes málnakincse és gyümölcsei is indokolták az új gyár megépítését. Több alternatíva után végül is Dunakeszin 1972-ben, import- (olasz) kivitelezésű beruházásként építették fel. A gyorsfagy asztott-termék-gyártás a hűtőiparban a következők szerint alakult: 1943-ban Diószegen mintegy 20 tonna, 1944-ben pedig 80—100 tonna terméket gyártottak. Budapesten 1947-ben 70—100 tonnát, 1950-ben 730, 1955-
