Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Beke György: Hűtőipar
Hűtőipar 439 gasságban épült, és a földszinti részt talajfelfagyás ellen elektromos fűtéssel is ellátták. Mindkét hűtőház már meglevő, üzemelő, régi hűtőház mellé települt, így a gépházakat csak bővíteni kellett. E hűtőházak voltak hazánkban az első nem sóléhűtéssel, hanem direkt elpárologtatású hűtőberendezéssel működő üzemek. Alagutakat is építettek hozzájuk 100 tonna/nap fagyasztási kapacitással. Az alagutak sertés- és marhahúsfagyasztásra, folyamatos üzemre, automatikus adagolóberendezéssel készültek. A kecskeméti és a szegedi hűtőházaknál még sem irodák, sem öltözők nem létesültek. A Debreceni Hűtőház építésekor (1951 és 1953 között) az üzemben száz fő részére munkásöltöző, valamint szolgálati lakás is készült. Az 1953-ban létesített Győri Hűtőház az első, amely nem vágóhíd mellé épült, így minden üzemegység önálló célt szolgált. 1954—1955-ben szintén vágóhíd mellett adták át a Kaposvári Hűtőházat, 8 tonna/24 órás alagútfagyasztó és 15 tonna/24 órás teremfagyasztó kapacitással. 1966-ban az újonnan épült Kaposvári Húskombináthoz csatolták. A Miskolci Hűtőházat 1960-ban helyezték üzembe, és a hűtőházaknál kialakult gyakorlatnak megfelelően gyorsfagyasztottáru-gyártó üzemrész is létesült. A tervezéskor arról vitáztak, hogy emeletes vagy földszintes legyen a hűtőház. A Békéscsabai Gyár négyszintes terve már kész volt, mégis földszintes hűtőház épült. A Miskolci Gyár í MTI felvétel)
