Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
Konzervipar 427 hoz csatolta, új bázisa pedig még nem alakult ki. A gépbeszerzésben nehézségek jelentkeztek. Műszaki fejlesztés csak ott valósulhatott meg, ahol annak szükségessége, gazdaságossága vitathatatlan volt. Kecskeméten világszínvonalon álló bébiételüzem létesült (6000 tonna/év kapacitással), amelyben a 30-nál több termék gyártástechnológiai műveleteinek beállítását lyukkártyavezérléssel végzik. Hatvan paradicsomfeldolgozó kapacitása napi 2400 tonnára bővült (az ipar feldolgozókapacitásának 25%-át képviseli), a gyár az egész hatalmas nyersanyagmennyiséget előfeldolgozó telepein fogadja. Dunakeszi és Békéscsaba új tésztagyárat helyezett üzembe, egyenként 8000 tonna/év kapacitással. Terjedt a gyári új üvegek rakodólapos zsugorfóliás szállítása, így az edényzet üzemtiszta állapotban érkezik a feldolgozó üzembe. A KGST-országok egységesített üvegméreteinek és üvegzárási rendszerének bevezetésére megtették az első intézkedéseket. Budapesten évi 16 millió darab kapacitású gyümölcslé-palackozó létesült. Folyamatosan realizálódott a hőkezelő berendezések korábban megkezdett korszerűsítése, a sűrítő- és szárítókapacitások bővítése, különös tekintettel az energiatakarékos technológiák bevezetésének követelményére. A nyolcvanas évek konzervipara Az 1978. márciusi párthatározat, amely számba vette a termelés gazdaságosan fejleszthető erőforrásait, a tartósítóiparban fokozott gépesítést, automatizálást, folyamatos technológiák kiépítését, az anyagmozgatás, csomagolás, raktározás fejlesztését irányozta elő, a termelési volumen szinten tartása mellett. A konzervipar ma a mezőgazdaság kertészeti ágazatának legnagyobb partnere: a zöldségtermés közel 50 — de egyes zöldségekből, pl. paradicsomból 80 — százalékát vásárolja fel. Zöldségtermesztés az ország hasznosítható területének 1,2—1,3%-án folyik, a termés mennyisége kb. 2 millió tonna. A legfontosabb zöldségfélék legkorszerűbb termesztésére rendszerek alakultak ki, ezek iparszerű, komplexen gépesített termesztéstechnológiát alkalmaznak, pl. paradicsom: SPR (Soroksári Paradicsomtermelési Rendszer), zöldborsó: GBBR (Gödöllői Búza- és Borsótermelési Rendszer), fűszerpaprika: Fajszi Kék Duna, Szegedi Új Élet Mgtsz. A zöldségek zömét termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelik, de egyes munkaigényes zöldségeknél (pl. uborka) terjed a háztáji termesztés. A zöldségtermő terület 1980-ban 120 ezer hektár volt, ebből a legfontosabb fajták aránya: zöldborsó 28%, paradicsom 10%, zöldpaprika 10%, fűszerpaprika 8%, hagyma 5%. A terület 50%-át öntözik. A gépi betakarítás aránya az utóbbi 10 évben nem emelkedett számottevően.
