Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Szenes Endréné dr.: Konzervipar
Konzervipar 409 Az 1939-ben hadiüzemmé nyilvánított paprikamalmok termelését katonai parancsnokok irányították. A felszabadulást a malmok sértetlenül érték meg, 1945-ben már a Vörös Hadsereg számára is őröltek. A konzervipar fejlődése a felszabadulástól napjainkig A felszabadulástól az állatni konzervipar megszületéséig A II. világháború után a gyárak dolgozói hozzákezdhettek a romok eltakarításához, a békés újjáépítéshez, az ipari fejlődés feltételeinek megteremtéséhez. Pontos adataink a konzerviparnak a felszabadulást követő 1—2évéről nincsenek. Az üzemek termelőkapacitása egyetlen adattal jellemezhető: közülük a 40 önállóan számon tartott üzem együttes termelése nem haladta meg a 40 ezer tonnát. (A nyolcvanas években az ipar ennek 20-szorosát termeli.) Ezenkívül létezett még több tucat kézműipari jellegű, gépi berendezéssel egyáltalán nem rendelkező kisüzem, ezek termelési volumene nem ismeretes. Területi megoszlásuk a múlt örökségeként (Budapestre koncentrált konzervfogyasztás; a Nagyvásárcsarnokban beszerezhető, egyéb célra felhasználhatatlan olcsó nyersanyag) tervszerűtlen volt: a termelésnek mintegy 60%-a Budapestre és közvetlen környékére, 30%-a a Duna—Tisza közére, 10%-a a Dunántúlra jutott. A Tiszántúl területén egyáltalán nem volt konzervgyár. Az ipar felszabadulás utáni állapotát, a kapacitásuk alapján nagy-, közép- és kisüzem kategóriákba sorolható konzervgyárak helyzetét a szemtanú hitelességével a következők szerint ismertette dr. Spanyár Pál (1903—1980), aki mint a Konzervkereskedelmi Rt. felügyelője [későbbiekben a Konzerv- és Húsipari Kutató Intézetben (KOHIKI) a tudományosan megalapozott konzervipari kémiai—analitikai vizsgálatok rendszerezője] 1945—1946-ban az üzemek műszaki állapotának felülvizsgálatára kapott megbízást. Nagyüzemek: Weiss Manfréd, Budapest, Máriássy utcai gyára. Célszerűtlenül elhelyezett, rosszul karbantartott paradicsom-, egyéb növényi- és húskonzervgyártó berendezések; világos, tiszta, jól felszerelt tésztaüzem; jól elrendezett dobozüzem. Földvári utcai telepe: üres raktárakkal körülvett sivár udvar. Weiss Manfréd Első Kecskeméti Konzervgyár. Hatalmas telepen, bármilyen növényi konzerv gyártására alkalmas nagyüzem; egymást keresztező utakon kézi erővel végzett anyagmozgatás, sok lépcsőzés. Platter Konzervgyár, Kecskemét. Hatalmas területen súlyosan károsult épületek; nagy kapacitású szárítóberendezések, modern rozsdamentes sűrítők. Gschwindt Konzervgyár, Nagykőrös. Gyártásra alkalmas épületek és bérén-
