Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)

II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Balatoni Mihály: Tejipar

Tejipar

381

Ementálisajt-érlelő ( Véménd)

Forrás: a Tejipari Vállalatok Trösztje képanyaga

meg a nyitott rendszerű tejpasztőrök és hőcserélők helyett a zárt lemezes hőcserélők alkalmazása, a vajgyártásban a tejszínérlelő tankok bevezetése, a sajtok gyorspréselése, a hagyományos kéregkezelés helyett a sajtviasz bevonatos érlelés. A tejfölt Budapesten — a korábban dr. Kende Zsigmond által kidolgozott módszerrel — vajból homogénezéssel visszaállított tejszínből gyártották. További fejlődést jelentett a tejgazdasági és tejipari higiénia javítását szolgáló Nitrogénül fertőtlenítőszer alkalmazása, amelynek kidolgozásáén Szegő Miklós Kossuth-díjban részesült. Ezt számos területen (pl. az egészségügyben a Sterogenolt) ma is alkalmazzák.

A tejipar fejlődése 1957 és 1984 között

1953-tól a beadási kötelezettségen felül szállított tejért a termelők nagyobb, szabadárat kaptak. Ez a felvásárolt tej mennyiségének növekedését eredményezte. 1955-től megkezdődött a juhtej felvásárlása is. 1957-ben a tejbeadási kötelezettség megszűnt, ami nagy lendületet adott a tejtermelésnek és a felvásárlásnak. A tejfelvásárlás egy év alatt, 1958-ban több mint 150 millió literrel (32%-kal) növekedett, és lehetővé tette a lakosság jobb tej- és tejtermék