Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - Nagy Tamás: Baromfiipar
Baromfiipar Felvásárlás, feldolgozás és értékesítés az I. világháborúig A tenyésztés és a kereskedelem fejlődése a XIX. században 1798-ban megjelent Statistik des Königreichs Ungarn című művében ezt írja Schwartner Márton: „a baromfitenyésztés, a tojás és a baromfi minden módon való erős hazai fogyasztása miatt Magyarországon viszonylag nagyobb, mint bármely más európai országban”. Művében statisztikai adatokat is közöl a közeli országokba szállított szárnyasokról, tojásról és libatollról. A XIX. század első évtizedeiben a nyugati vármegyék „tyúkászai” már számottevő mennyiségű baromfit vásároltak fel faluról falura járva, és értékesítettek Ausztria piacain, elsősorban Bécsben és Grazban. A piacra nevelt baromfi mennyiségének növekedését segítette elő az 1836. évi VII. törvénycikk, amely a jobbágyi terhekről intézkedett. Ennek 4. §-a szerint „A méhrajoktól .. .úgy szinte apró majorságban és tojásokban egyes Jobbágyok által .. .öszvesen tett eddigi adózások .. .jövendőre megszüntetnek.” Galgóczi Károly Pesten 1855-ben kiadott Magyarország, a szerb vajdaság s temesi bánság mezőgazdasági statisticája című munkájában a következőket olvashatjuk: „A szelíd baromfitenyésztés a kárpátaljai hegyes megyéket kivéve, mindenütt el van terjedve az országban. Tyúkot, csirkét a házak körül általában tenyésztenek: de legtöbbet az alföldi tanyás gazdaságok .. .Pulykát .. .annál többet nevelnek a homokos síkságokon, különösen kint a tanyákon .. .Lúd a sík vidékeken, különösen a vizek körül közönséges .. .Kácsa közönséges: de a lúdnál sokkal kisebb mértékben van elterjedve. ..” Számottevő baromfi-, tojás- és ágytollforgalomról adnak tájékoztatást a soproni, pest-budai, aradi és más területi kamarák jelentései. Szoros összefüggés található ezen termékek forgalmának növekedése és a gyorsabb, nagyobb távolságra terjedő szállítást biztosító vasúti közlekedés fejlődése, a magyarországi vasúti hálózat kiépítése között. A Pest-Budai Kereskedelmi és Iparkamara jelentéseiben beszámol a területén nyilvántartott baromfi- és gyümölcskereskedők számáról is. Ezt a piacos tevékenységet ugyanis ésszerű társítással együttesen végezték az ország nagy részében. A tojás, a gyümölcs és a zöldség, a baromfi és a lőtt vad szezoncikk volt. A múlt századbeli baromfikereskedő tulajdonképpen élelmiszer-kereskedő volt. A tojás tavasszal, az első gyümölcs, a cseresznye megjelenéséig jelentős tétel-
