Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar
SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR 179 Az Ózdi Kenyérgyár feldolgozó csarnoka, 1965 A kúpos gömbölyítőgép. a pihentetőberendezések és a nyújtóhengeres hosszformázók az osztógéphez — mint alapgéphez — kapcsolódva alkalmassá váltak a hazai, folytonos működésű tésztakészítő berendezéseken előállított búzakenyértészták. sőt a szakaszos üzemű dagasztógéppel folyamatosan gyártott tészták feldolgozására is. A sütőipar folyamatos fejlesztése ellenére az 1960-as évek végén számos területen csak nagy nehézségek árán. nyújtott műszakokkal, csökkentett választékkal tudott eleget tenni ellátási feladatainak. Az ágazat gondjainak feltárására az illetékes minisztériumok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatot végzett. Ennek alapján a minisztertanács 1968-ban. majd 1971-ben határozatot hozott a sütőipar fejlesztéséről, gazdasági helyzetének javításáról és az iparban dolgozók anyagi és szociális helyzetének könnyítéséről. A kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos legsürgősebb feladatok megoldása érdekében az ipar előzetes átfogó iparági felmérést végzett. Felmérte a technológia gépesítésének helyzetét és a fejlesztés irányát. Ez kiterjedt a nyersanyagtárolás és -előkészítés gépeinek és berendezéseinek, a tésztakészítő berendezéseknek, a kenyér- és süteménytészta-feldolgozó gépeknek és berendezéseknek, a kemencéknek, a technológiai segédgépek, berendezések technológiai értékének, műszaki megbízhatóságának és továbbfejlesztésének kérdésére, vé-
