Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar
174 SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIPAR Süteménykihordó gyerekek, 1932 A II. világháború évei A II. világháború kitörése után jelentkező nyersanyaghiány miatt bevezették a kötött gazdálkodást. Budapesten 1941-től csak jegyre lehetett a kenyeret vásárolni. A kenyérfejadag 1942-ben 16 dkg-ra csökkent. Az egységes búza-, rozs- és rozsos búzakenyeret zúzott burgonyával vagy burgonyaliszttel és 20% kukorica- vagy árpaliszttel, a száraztésztaféléket 15% kukoricaőrlemény felhaszlásával kellett előállítani. Gyárthattak zsemlét, kiflit, császárzsemlét is, amelyeknek átlagtömege legfeljebb 3,0—3,5 dkg lehetett. A munkaadók és a munkások tárgyalásai megszűntek, a közös megegyezéssel megállapított munkavállalási feltételeket központi intézkedések váltották fel. A munkabéreket, a munkaidőt, az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos kérdéseket rendeleti úton szabályozták.
