Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Dabronaki Gyula - Wittinghoff Sarolta: Sütő- és tésztaipar
SÜTŐ- ÉS TÉSZTAIFAR 169 Oktatás, továbbképzés, szaksajtó Önálló sütőipari oktatás a világháború végéig nem indult. A Magyar Sütők Országos Szövetsége néhány budapesti és vidéki továbbképző tanfolyamot szervezett sütőmesterek részére. A sütőipari tanoncok a XIX. század közepén vasárnap délelőttönként a vasárnapi tanodába jártak, ahol három éven keresztül humán és reál tantárgyakat tanultak. Az 1884-es ipartörvény tanonciskolák létesítését írta elő. A sütőipari tanulók az általános tanonciskolákba jártak. A magyarországi sütőipari szakirodalom a múlt században nagyon szegényes volt. Szakmai és tankönyv nem jelent meg. Az első önálló folyóiratot Die Backstube (Sütöde) címen 1880-ban adták ki Budapesten. Nem volt hosszú életű, az év végén már meg is szűnt. A következő szaklap a Budapesti Sütők, Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének Hivatalos Értesítője 1890-ben látott napvilágot. Ezt követte a Hungária, majd az Unió. Az utóbbi 1896-tól 1938-ig jelent meg. A Magyar Sütők Lapját, a magyarországi sütőiparosok szakközlönyét, később a Magyar Sütők Országos Szövetségének szaklapját 1903-tól 1938-ig adták ki. Vidéken csak egy folyóiratot alapítottak: 1927-ben Szegeden az Alföldi Sütők Lapját. Ez az Országos Sütőipari Központ megalakulása után, 1929-ben megszűnt. Utóda — már budapesti kiadással — a Vidéki Magyar Sütőiparos, a Magyar Sütőiparos Szervezetek Országos Központjának hivatalos közlönye, az 1940-es évekig jelent meg. A lapok a sütőiparosok, -mesterek érdekeit képviselték. Tájékoztattak szervezeti, ellátási gondokról, ipart szabályozó kérdésekről, technikai és technológiai újdonságokról, külföldi sütőipari eseményekről és eredményekről. A két világháború között Szabályozások a sütőiparban A trianoni békekötés teljesen új gazdasági helyzetet teremtett Magyarországon. A háború által okozott gazdasági kimerültség, a nyersanyaghiány és a kötött gazdálkodás miatt a sütőipar egy ideig még nem térhetett át a békebeli termelésre. A háború alatt bevezetett jegyrendszert 1921-ben, a termés betakarítása után szüntették meg. A munkanélküliek, a nyomorgó néprétegek részére Budapesten ínségkenyér-akciót indítottak. Az egységes barna kenyeret a Községi Kenyérgyár állította elő, a magánipar részesedése minimális volt, mert a termelés nem járt haszonnal, csak a költségeket fedezte. Az ínségkenyér-akció 1924. június 30-án szűnt meg. 1920-ban a nagyobb sütőiparosok Budapesten megalakították a Sütő- és Cukrásziparosok Rt.-át (Sütőbank), ami nyersanyagok, tüzelőanyagok, gépi be
