Balatoni Mihály et al.: A magyar élelmiszeripar története (Budapest, 1986)
II. rész. Az élelmiszeripar termelőerőinek fejlődése a gyáripar kialakulása óta - dr. Kirsch János: Malomipar
Malomipar 123 gépi berendezés össztömege és dinamikai hatása. A lisztraktárak hiánya miatt gyakran zsúfoltan tárolták az üzemtérben az őrleménykészleteket, ezért a fából készült födémszerkezetek a túlzott igénybevétel következtében elgyengültek. Pénzügyi és hitelellátási nehézségek miatt azonban a malmok vezetői általában elhalasztották vagy el is hagyták az állagmegóvás érdekében szükséges fenntartási és felújítási munkákat. A gyártási technológiát illetően a gazdaságossági érdekek a klasszikus magyar magasőrlési eljárás egyszerűsítése irányában hatottak. Külföldön ekkor már elterjedten alkalmazták a félmagas őrlést, és ez hazánkban is alkalmasnak bizonyult, mert a fogyasztók szempontjából nem volt különösebb jelentősége a lisztek túlzott választékának. Ezért csökkentették a malmokban a törető- és a daraőrlő rendszerek számát, és kevesebb lisztfajtát gyártottak. A technológiának ez az egyszerűsítése főleg részleges rekonstrukciókkal valósult meg. Az erőátvitel terén is lassú volt a műszaki fejlesztés. Vontatottan haladt előre a gőzenergiáról a villamos meghajtásra való áttérés. A II. világháború előtt teljes kenyérgabona-őrlésünk 25%-át sem tette ki a villamos energiával működő malmok termelése. Miközben malomiparunk általános műszaki állapota a tartós dekonjunktúra miatt rosszabbodott, a fejlett külföldi országokban emelkedett a technikai szín-A debreceni István Gőzmalom 1200 lóerős gőzgépe az 1930-as években Forrás: Malomipari Múzeum. Budapest
