Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
V. Elmélet és gyakorlat
88 Marconi esete iskolapéldája annak, hogy az elméleti tudás nem minden ; a gyakorlat, az alkotás, vele egyenrangú tényező az érvényesülésben. Hol tartana ma a rádiótechnika, ha csak tudósok és elméleti szakemberek fáradoztak volna megoldásán. Marconi fellépése nélkül bizonyára több kutatónak, esetleg néhány emberöltőn át kifejtett működésére lett volna szükség a drótnélküli távírónak a gyakorlat céljaira való kifejlesztéséhez. Viszont az is bizonyos, hogy Maxwell hat differenciálegyenlete nélkül, melyek alapján Hertz az elektromágneses hullámokat kísérletileg előállította, sohasem valósulhatott volna meg az a csoda, hogy szobánkban kényelmesen ülve, hallgathatjuk készülékünk hangszórójából akár a newyorki Metropolitan előadását. 2. A mikrofóntól a hangszóróig Noha már megszoktuk, hogy a tőlünk sokszor többezer kilométer távolságban elhangzó beszédet, éneket, zenét úgy élvezhetjük, mintha a közvetítés helyén jelen lennénk, mégis aránylag csak kevesen tudják helyes magyarázatát adni annak a csodás folyamatnak, amelyet a hangból létesített elektromos rezgés a mikrofontól a hangszóróig megtesz. A rádiókészülék kezelése nem elégítheti ki tudásunkat, illő, hogy megismerjük, miként jut el a beszéd vagy zene az adóállomás stúdiójától vevőkészülékünkig. Elsősorban az adóállomás egyik legfontosabb szervével, a mikrofonnal kell megismerkednünk. Ez alakítja át a felvett hanghullámokat a hangrezgések ütemében ingadozó elektromos árammá. Legegyszerűbb mikrofon, a szénlemezes mikrofon. Lényegében két egymáshoz közel fekvő szénlemez, közöttük apró szénszemecskékkel. Az egyik lemez igen vékony, ez a membrán. Ha erre hanghullámok érkeznek, a szénszemecskék hol szorosan, hol pedig lazábban fekszenek egymáson, miáltal a lemezek ellenállása, s ennek megfelelően az átmenő áram erőssége is folytonosan változik. Ha például a másodpercenként 440 rezgést végző »a« hang érkezik a mikrofon membránjára, a levegőhullámok 440-szer ütik meg másodpercenként a mikrofon membránját, s ennek megfelelően ugyanannyiszor, vagyis 440-szer változik az áramkör ellenállása és erőssége. Minden hang, akár beszédtől, akár zenétől származó, a levegőt rezgésbe hozza, és a környező levegő, rezgések alakjában, másodpercenként 340 méter sebességgel, hullámzik tova. Minél gyorsabb a rezgés, annál nagyobb a rezgésszám (frekvencia), s annál magasabb a hang. A legmélyebb hang az »a«, »u« ; a legmagasabbak az »s«, »z« és az »sz«. A fül által érzékelt hangrezgések rezgésszáma 16-tól 16.000-ig terjed.
