Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
45 a lupus (bőrtuberkulózis) nevű bőrbetegségben szenvedő betegeket. E betegségnél ugyanis a bacillusok közel a bőr felülete alatt tanyáznak s ennélfogva napfénnyel könnyen elérhetőnek vélte azokat. A klinikán rövidesen talált is egy szerencsétlen beteget, ki már nyolc éve szenvedett ebben a bajban, mely arcát annyira eléktelenítette, hogy restellt az emberek közé menni. Finsen ezen a szerencsétlenen akarta gyógymódját kipróbálni. Tervének kivitelében azonban nagy akadályra talált: az idő már őszre fordult s Dániában még nyáron is kevés a verőfényes nap. Derék tudósunk, mint látni fogjuk, ezt az akadályt is sikeresen legyőzte. Nem hagyta magát s makacsul kitartott elhatározása mellett. Minthogy napfény nem állott rendelkezésére, mindenáron azon fáradozott, hogy elektromos fényből teremtsen magának mesterséges napfényt. Igen ám, de honnan vegye a pénzt a tetemes költségek viseléséhez ? Szerencséjére, ekkor egy régi barátja, a kopenhágai elektromos művek mérnöke jutott eszébe. Ehhez fordult tanácsért és támogatásért. A megértő jó barát szívesen állott rendelkezésére s a legnagyobb készséggel tette lehetővé számára, hogy az elektromos telepen egy 25 amperes ívlámpát díjtalanul használhasson céljaira. Finsen boldog volt, hogy végre megvalósíthatja tervét s azonnal hozzáfogott betegének kezeléséhez. Naponta két órán át sugároztatta páciense arcát az ívlámpával, kék üveglemezen és az égési sebek elkerülése végett, hideg vízzel telt üvegedényen keresztül. Több héten át folytatott kitartó kezeléssel, sikerült neki a beteg arcát olyannyira megtisztítani, hogy nyoma sem látszott a rút fekélyeknek, melyek lassan leszáradtak s helyüket egészséges bőrréteg váltotta fel. Sikerein felbuzdulva, Finsen tovább búvárkodott. Megpróbálta a gyógyulás folyamatát siettetni. Egy szerencsés ötlettel ez is sikerült neki. Az ívlámpa üvegszűrőn áthaladó kék fényét lencsével összegyűjtötte s kvarclemezen keresztül juttatta a beteg testrészre: ezáltal a gyógyulás időtartamát hetekről órákra sikerült lecsökkentenie. Ezt a gyógymódot is, valamint az ezt megelőzőket mind, előbb saját testén próbálta ki s így jött rá arra is, hogy a közönséges üveg a napfény gyógy hatást előidéző ultraibolya sugarainak nagy részét visszatartja, míg a kvarckristályból készült lemez akadálytalanul átereszti ezeket. A magaslati helyek ultraibolya sugarakban gazdagabbak, mint a síkságok. Mennél magasbbra megyünk, annál kékebbnek látjuk az eget, mert több a levegőben az ultraibolya sugár. E sugarak erősen meggyengülve érkeznek a levegő alsóbb régióiba. Különösen a poros,