Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)

III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál

47

elektromosság. Kísérletei alapján a fémeket oly sorozatba állította, amelyben a sorozat tagjainak érintkezése alkalmával minden megelőző tag pozitív, az utóbb álló pedig negatív elektromos lesz.

Volta új tétele Galvani híveinek sehogy sem tetszett, mert elméletüket alapjában ingatta meg. Támadásaik azonban mindinkább erőtlenebbé váltak. Noha sikerült nekik megölt állatok különféle részeinek izgatása által holmi rángatódzásokat előidézni, de mind ez nem tudta többé megakadályozni elméletük bukását s végül kénytelenek voltak elismerni Volta eredményét.

Volta az elektromosságnak új forrását oly berendezés létesítésére igyekezett felhasználni, mely tetemes mennyiségű elektromosságot szolgáltat. Ez teljes mértékben sikerült is neki oly fémoszlop létesítésével, melynek fémlapjai közé nedves posztódarabokat helyezett : így jött létre az elektromos oszlop, mely a kiváló tudós nevét viseli. A vele létesített áramot, Galvani iránti tiszteletből, galvánáramnak nevezte el.

Volta nagyjelentőségű találmányát , Napoleon meghívására, 1801-ben Párisban mutatta be az Institut bizottsága előtt. Napoleon, a fényesen sikerült kísérletek hatása alatt, Voltát gazdagon megjutalmazta. Nemsokára a becsületlégió- és a vaskoronarend keresztjét nyerte s a lombard királyság grófjává és szenátorává neveztetett ki.

így lett a rángatódzó békacomb, Volta lángeszével párosulva, az áramelektromosság megindítója.

4. Fraunhofer eltört tükre és a színképelemzés

A véletlen szeszélyének köszönhetjük a fizika egyik legnagyobb jelentőségű vívmányát : a színképelemzést is. Ennek a korszakalkotó felfedezésnek birtokában, nemcsak új elemeknek egész sorát sikerült felfedezni, hanem úgyszólván valamennyi égitestnek összetételét megállapítani. Bebizonyosodott, hogy nemcsak a Nap, hanem a Világmindenség valamennyi égitestje mind ugyanazokból az anyagokból áll, amelyeket Földünkön is ismerünk.

Az elmondandókból látni fogjuk, hogy a természettudománynak eme felbecsülhetetlen eredménye, miképpen függ össze Joseph Fraunhofer-re\, egy bajorországi szegény üvegcsiszolónak tizedik gyermekével.

Joseph Fraunhofer 1787-ben a bajorországi Straubing nevű városkában született. Szülei korán elhaltak. Gyámja a gyengeszervezetű 12 éves árvát, Benediktbeurenben egy üvegesmesterhez adta tanoncnak. A törekvő fiú már ekkor nagy érdeklődést mutatott az optika tudó-