Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések (1942)
III. A «véletlen» szerepe a találmányoknál
46 Mindenekelőtt meg akarta tudni, hogy a légköri elektromosságnak van-e valami befolyása a békacombra? Evégből a rézsodronyra fűzött békacombokat, erkélyének vasrácsára függesztette ki. Nagy meglepetésére azt tapasztalta, hogy a rézsodronyon szabadon függő békacombok, valahányszor a szél a vasrácshoz verte őket, rángatódzást végeztek. E megfigyelés minden kétséget kizáróan megérttette vele, hogy a combok rángatódzásának semmi köze a légköri elektromossághoz. Most hirtelen mást gondolt s az egész jelenséget a leydeni palack működéséhez hasonlónak nyilvánította. Az idegekben pozitív, az izmokban pedig negatív elektromosságot tételezett fel. Ha az izmok az idegekkel fémdrót útján érintkezésbe lépnek, a palack kisül s innét erednek a rángatódzások. Galvani erről írt tanulmányát, a bolognai akadémia 1791-ben tette közzé. Galvani észleléséhez hasonló észleletekről már régebben beszámoltak mások is. így például Sulzer 1767-ben írt értekezésében megemlékezett arról a sajátságos savanyú ízről, melyet a nyelv érez, ha ezt két egymással érintkező különnemű fémdarabbal érintjük. Cotugno, nápolyi anatómia-tanár pedig 1784-ben egy eleven egeret boncolva, midőn az állat hasát felvágta, karjában erős ütést érzett. Galvani felfedezése elsősorban a fiziológusokat érdekelte. Számos tudós Galvani kísérleteit különféle változatban megismételte. Az állati és emberi test elektromosságát akkoriban még közvetlenül nem mutatták ki, szerepéről mégis mindenféle elmélet keletkezett. Ekkor kezdett Galvani felfedezésével behatóan foglalkozni Volta, a páviai egyetem világhírű tanára is. Eleinte Galvani nézeteit vallotta ő is. Később rájött, hogy a kísérlet akkor sikerül legjobban, ha az ideget az izmokkal összekötő ív különnemű két fémdarabból áll. Amidőn az ív csak egyféle fémből állott, rángatódzások ritkábban következtek be, vagy egészen elmaradtak. További kísérletei folyamán meglepetéssel tapasztalta, hogy a rángatódzások akkor is jelentkeztek, ha a különböző két fémet többé nem az izmokkal és idegekkel, hanem csupán csak az izmokkal érintette. Rögtön átlátta, hogy. e rejtélyes jelenségnek a Galvani szerint feltételezett leydeni palack tüneményével semmi kapcsolata nincs. Kutatásait tovább folytatva, végre 1800-ban megtalálta a rejtély nyitját s azt a merész kijelentést tette, hogy a békacombok rángatódzását a két különböző fémnek, nevezetesen a réznek és a vasnak érintkezéséből keletkező elektromosság okozza. Ennek igazolására, a róla elnevezett elektroszkóp segítségével kimutatta, hogy nemcsak a réz és a vas, hanem bármely két fém érintkezésénél, a fémek mindegyikében elektromosság keletkezik : az egyikben pozitív, a másikban negatív
