Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Isaac Newton (1642-1727)

A TUDOMÁNY HŐSEI

hogy a fia nem henye szórakozásból olvas, a tudó" mány szomjúsága hevíti. A fivérével beszélt is róla, meghányták-vetették, mit csináljanak a fiúval. A nagybátya volt az, aki fölvetette az eszmét, hogy ne erőltessék a dolgot, adják be a fiút Grantham-be, az iskolába és készítsék elő az egyetemre.

Az ifjú Newton zavartalanul folytatta megfigyeléseit és kutatásait. Megfigyelte az árnyék mozgását a gyógyszerész háza előtt és hozzáfogott egy nap-óra megszerkesztéséhez. A falusi nép hozzászokott, hogy «Isaac nap-órájáról» olvassa le az időt. Igaz, a nap-óra ősi találmány, de minden nap-órát a helyhez kell alkalmazni. Isaac nem tudta, miképpen alkalmazza hozzá nap-óráját a földrajzi szélességhez, teljességgel a maga megfigyelésére és kísérleteire támaszkodott. Két egyforma nap-órát állított föl a woolsthorpe-i udvarházban. A fal egyik kövét, amelyikbe Newton a maga nap-óráját belevéste, a londoni Royal Society-ban őrzik ma is kegyelettel.

Newton maga beszéli el, hogy fiatal diák korában hogyan «mérte meg» a szélsebességet. Azon a napon, amikor Cromwell meghalt, nagy vihar vonult végig Anglián. Newton ötletes módot eszelt ki, hogyan lehetne megállapítani a szél sebességét. Neki iramodott és előbb a szél irányában, majd meg szél ellen ugrott, amekkorát csak tudott. A legjobban sikerült két ugrás közt való különbségből következtetett a szél sebességére. Ez a «módszer» természetesen roppant tökéletlen, de tagadhatatlanul leleményes.

Tizennyolc éves korában beiratkozott a cambridgei egyetemre. Nagybátyja is ott tanult annak idején. Newton matematikát tanult. Iskolázottsága nagyon

74

J