Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Galileo Galilei (1564-1642)

GALILEO GALILEI

Galilei ellenségei, az arisztoteleszi bölcselők, elhitették a pápával, hogy Galilei őt magát, a pápát, figurázza ki Simplicio alakjában. Kimutatták, hogy a Simplicio szájába adott nézetek itt-ott Orbán pápa felfogását fejezik ki. Galilei, igaz, felvonultat minden elképzelhető ellenérvet a copernicusi felfogás ellen, de eszében sem volt, hogy megsértse a pápát. De a pápa hitt a vádaskodóknak. Haragra lobbant. Engedett a rábeszélésnek és megindította az eljárást Galilei könyve ellen.

A toscanai nagyherceg csudálkozott, hogyan lehetséges ez, hiszen Galilei pápai engedéllyel adta ki a könyvét. Római követét utasította, látogassa meg a pápát és magyarázza meg a helyzetet. A pápa barátságtalanul fogadta a toscanai követet. Haragosan beszélt Galileiről, aki «olyan vakmerő, hogy gúnyt üz belőle».

Egyes egykorú írók ezzel szemben azt állítják, hogy a pápa mindvégig kegyes volt Galileihez, s nem az ember, csak a tanítása ellen irányult a neheztelése. Bajos elhinni ezt.

Azt a vádat koholták Galilei ellen, hogy a tizenhat évvel azelőtt kapott parancsot megszegte : azt, hogy elejti a Föld forgásának a tanát. Ez szószerint igaz, de nem felejtendő, hogy azóta maga a szentszék adta meg az engedélyt annak a könyvnek a kiadására, amelyik mindezt a bajt fölidézte.

Galilei ügyét az inkvizíció elé utalták. Ráparancsoltak, jelenjék meg Rómában egy hónapon belül. Galilei igyekezett elodázni az időpontot: gyönge egészségére, haladott korára hivatkozott. Az újból kitört járvány is kockázatossá tette az utat. Minden rokonérzésünk vele

63