Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)
Galileo Galilei (1564-1642)
A TUDOMÁNY HŐSEI van, ha elképzeljük helyzetét. Fölajánlotta, hogy aláveti magát az érseknek, a firenzei inkvizitomak. A pápa ragaszkodott hozzá, hogy a tudós személyesen menjen Rómába és jelentkezzék az inkvizíció színe előtt. A nagyherceg gondoskodott hordágyról. így szállították őt betegen Rómába. Három hétig tartott az út Firenzéből Rómába. A követségen szobafogságra vetették, míg ügye sorra kerül. Két hónapra rá maga elé idézte a rettegett inkvizíció. Vizsgálati fogsága nem volt nagyon szigorú, nem vetették börtönbe, pedig az akkoriban általános szokás volt. Az inkvizíció épületének a foglya volt, amíg a vizsgálat tartott. Az ajtót sem zárták rá. Barátja, a toscanai követ biztatta, ne védje magát. Jobb ha hallgat. Egyes írók szemére vetik Galileinek, hogy nem volt benne elég bátorság ; a keresztény vértanukkal hasonlítgatják össze, hogy azok bezzeg . . . Pedig Galilei esete más volt. Nem lelkiismereti kérdés volt ez. Ha megégetteti magát a máglyán, ügyén nem lendít vele. Semmi célja nem lett volna, hogy föláldozza magát. Első megjelenésekor az inkvizíció előtt azzal védekezett, hogy ő nem szegte meg az eléje szabott tilalmat a könyv megírásával, mert hiszen a könyvben vitáznak arról, hogy a Föld forog-e vagy sem s az érvek megoszlanak a régi és az új felfogás javára. Mi persze tudjuk, hogy a könyv célja a copernicusi teória védelme és ezt az inkvizíció bírái nagyon jól tudták. Galileinek csak ártott ez a mentegetődzés és megnehezítette az inkvizíció kedvező döntését. Az inkvizíció szerette volna enyhén bírálni el az öreg filozófus ügyét. A főmegbízott, a bírák egyike, fölvetette a többiek-64.
