Gibson, Charles Robert: A tudomány hősei - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1933)

Isaac Newton (1642-1727)

A TUDOMÁNY HŐSEI

fénytan köréből is. Newton a fénytannal kezdte, eredeti kutatásai alapján. Könyvalakban csak néhány évvel később adta ki eredményeit, amikor a londoni Royal Society tagjává választotta.

Fennmaradt egy érdekes levél ebből az időből. Egy fiatalember külföldi útra készült és Newtonhoz fordult tanácsért. Newton olyan érett, bölcs tanácsokat adott neki válaszában, hogy híres levelét olvasva azt hihetnők, idősebb, tapasztalt férfiú kezéből került ki. Igaz, a tanácskérő fiatalember volt, de Newton még fiatalabb : huszonhat éves.

Számos adat maradt fenn Newton igénytelenségéről az étkezés dolgában. Elmerülve tanulmányaiba akárhányszor megfeledkezett ebédjéről. Evésre, alvásra sajnálta az időt. Ez is hozzájárult, hogy harminc éves korára sápadt volt az arca ; amikor erre figyelmeztették, tréfásan azt felelte, hogy a higanytól olyan sápadt. Sokat kísérletezett higannyal.

Magatartása szerény volt és higgadt, soha nem jött ki a sodrából. Szelíd, kellemes, rokonszenves arcú embernek írják le. Egyik tanítványa följegyezte róla, hogy csak egyszer látta nevetni Newdont. Ez akkor történt, amikor egy barátja arra a kérdésére, hogy mennyire jutott Euklideszben és hogy' tetszik neki a görög matematikus, azt válaszolta neki, nem tudja elképzelni, mi hasznát vehetné az életben ennek a tudománynak.

Az a tanítványa, aki ezt az esetet megörökítette levelében, hozzáfűzi ezt a megjegyzést: «Eszembe juttatja ez az efezusi filozófust, aki csak egyszer nevetett életében, akkor, amikor meglátott egy szamarat, amelyik a bogáncsot harapdálta, holott bőségben volt a friss fű a réten».

78