Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Munka és világítás

én kormos ember csöndben eltűnök . .

(Kosztolányi: A lámpagyűjtó énekel)

Akik az álmunkat vigyázták

Légszeszgyújtók (gázemberek) újévi üdvözlőkártyái (1896) (Békés István: Szegény ember a gazdag varosban)

A bakter szó a német Wächter = éjjeli őr szóból származik. A legrégebbi időktől (15-16. századtól) a 19. sz. végéig látták el minden faluban az éjszakai őrség feladatát. Elődeiknek, a várvirrasztóknak és a hajnali énekeseknek az énekeit vették át.

Lámpás, alabárdos éjjeliőr a 17., 18. században (MTA

Világítástechnikái

Állomás

képanyagából)

A nyugat-európai városokban a középkorban már a polgárság és a céhbeli mesterek, kereskedők javait vigyázta a városok tanácsai által felfogadott alabárdos, lámpás éjjeli őrség, amely a rendőrség elődjének tekinthető. Ezek az őrök óránként hangos szóval, énekkel jelezték az időt, intelmeket adtak a polgároknak és az éjszaka tettenért bűnözőket a városi tanácsnak adták át. Szolgálati jelvényük a síp, az alabárd és az üveggel fedett gyertyalámpás felül drótfogóval. A lámpás a falusi és a városi

171