Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Munka és világítás

bíró tisztségének is jelvénye. Templomkulcsot is kaptak, hogy tűz esetén félreverhessék a harangot. A közigazgatás e tisztségviselői ha éjszaka akadt dolguk, nagy lámpát vittek előttük. Hódmezővásárhelyen pl. ez a tisztségi jelvény olyan nagy volt, hogy a bíró előtt két fiú vitte rúdra akasztva.

A bakter - rendszerint 50-70 éves kiöregedett napszámos - a település vagyonát őrizte, s az éjszaka veszélyeire figyelt. Télen, nyáron, szürkülettől virradatig járta a sikátorokat, rótta az utcákat zsúpfedelű, szalmatetős házak között.

„A bakter meggyújtja a gyertyát a lámpásban és este az ócska kis bádoglámpa

komótos himbálódzással végig vitte a gyertya világosságát a falun, s amerre ballag, a fény beugrik a kis ablakon.” (Fekete István: Tíz szál gyertya).

Hivatalos személy és köztiszteletben álló ember, akit inkább a tekintélye véd a tolvajok vagy a kocsmai duhajkodók ellen, mint a testi ereje és a fegyvere, amely az alabárdtól idővel fokossá szelídült. Jövedelme igen szerény:évente házanként egyegy kenyeret, némi lisztet, 10-15 kg gabonát és némi pénzbeli juttatást kapott.

Sok mindent tudott, belátott a kis ablakokon, benézett a fonóba, ismerte a kiskapuban beszélgetőket, a kertek alatt hazafi akterek kisméretű gyertyalámpásai (A szerző gyűjteményéből)

172