Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)

Út és a fény

nyedő, nyolc oldalú hasáb, amelynek felső végét oszlopos körcsarnok tetőzte, csúcsán Poseidonnak, a tenger istenének a szobrával. Méltán sorolják a világ hét csodája közé. A torony éjszaka is hatalmas máglyatüzével irányította a hajósokat. Fényét bronztükör fokozta. Tüzét eleinte fahasábok táplálták, később olajjal működött. 1150-ben még világított, 1340-ben hunytak ki fényei, 1350-ben elpusztult.

Ugyancsak a világ hét csodájának egyike az Égéi tenger partján a Rodoszi Kolosszus. A 37 m magas bronzszobor Héliosz napistent ábrázolta, kitartott jobb kezében állandóan égő jelzőtűzzel irányította a kiterpesztett két lába közötti kikötő bejáratához hajózókat. A híres görög szobrász,

Kárész alkotása az i. e. 285-től 60 évig működött, i. e. 225-ben földrengés döntötte le és ledöntött darabjai évezredek múlva is a helyszínen hevertek.

Hannibál az i. e. 190-ben az ázsiai partok mentén tengeri világítótorony-rendszert építtetett ki, amely füst- és tűzjelekkel értesített a kalózok jöveteléről.

Caligula római császár i. sz. 40-ben a bretonokon aratott győzelme emlékére Boulogne-ban emeltetett világítótornyot; ezt Nagy Károly i. sz. 810-ben újjáépíttette, de 1644-ben a harmincéves háborúban összeomlott.

A Dardanellák torkolatában Sigeumnál is állt világítótorony.

Hispánia északnyugati oldalán a La Co-Hajólámpák Balról jobbra: vörös helyzetlámpa 1850; Hannoveri fonott sodronyos lámpa 1850; első világháborús fényterelős hajólámpa (1914)

(A Zsámbéki Lámpamúzeum anyagából)

119