Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Út és a fény
Az alexandriai Pharos világítótorony i.e. 299-ből (Marjai Imre: Nagy hajóskönyv) rúna tornyot Hercules építtette, i. sz. 1 Ódban. Jelzőtűz világított Brest térségében Ouessant szigetén és a franciaországi Gironde torkolatánál is. A római birodalom bukásakor (i. sz. 479) 18 világítótorony (fárosz) működött, köztük az ostiai (i. sz. 38.), amelyet Suetonius építtetett, majd Claudius építtetett át. Ravennában Plinius emeltetett fároszt. A római világítótornyok általában i. sz. 600- ig égtek, kivéve az alexandriai tornyot, amely a keresztesháborúkat is túlélte, és az első római világítótornyot, amelynek forgófényű fahasáboktól származó tüze a 16. századig működött. A világítótorony ,,szerkezete” az ókorban igen egyszerű. A torony fából, később kőből épült. A tetején vagy a tető üregében tőzeg, szén vagy gyantás fahasábok égtek. Gotland és Szeszkár szigetén (Balti tenger) évente 1100 m' fát és 24 t szenet égettek el (szigetenként) 1702-ben. A fejlettebb világítótornyokban már kőlámpa világított, amelyet főleg bálnazsírral tápláltak vagy gyertya égett bennük, néha üvegburában. Különösen kedvelték az olívaolajat, mert olcsó volt és egyenletes lángot adott. A lámpát a földön gyújtották meg, és a falba épített csigaszerkezettel húzták fel a tetőre, vagy a torony oldalába vájt lépcsőn vitték fel. A 18. század derekától a világítótornyokban is használták a laposbelű, majd a körégős Argand-lámpát és a három hónapig egyfolytában égő Bud-lampát, de nem mindenhol. Man szigetén pl. az olajlámpa csak 1822-ben váltotta fel a széntüzet. A németek legrégebbi jelzőtüzeit - a dán tudós, Sofus Larsen szerint — a régi normannok hozták. Nyílt fáklyatűz volt a Veritas irányfény, a Peene torkolatánál. Bremen szabad Hanza-város, Brake mellett, a Weser partján bóját állított fel; ezért még 1426-ban is bójapénzt szedett a hajózóktól. A torony 1697-ben leégett. A Keletitenger partján Lübeck térségében 1222- ben, majd négy évvel később ettől északra, Travemündénél építettek világítótornyot. 1230-ban a Lübecki öbölben Wismarnál, majd a Norderneyi szigeten, 1306-ban a Hidden sziget csúcsán és Stralsundon is épült világítótorony. E tornyok a harmincéves háborúig működtek, de van köztük olyan, amely a mai napig is áll. Az Északitengeren kevés a világítótorony. Hamburg 1286-ben olyan tornyot 120
