Laky József: A lámpa históriája (Budapest, 1988)
Út és a fény
1. táblázat Néhány balatoni kikötő fény- és lámpajelzése 1938-ban A kikötő Állandó fehér fény a színes felett Villogó fehér fény Építési év neve osztálya fényforrása piros zöld fehér Balatonföldvár villamos +-1-+ + 1904—29 Balatonlelle, + + 0 0 1932—33 Balatonszemes 1-1-+ + + 1911—30 Siófok + + + + 1863—1935 Balatonfüred villamos + 0 + + 1847—1925 Balatonalmádi 11 + 0 + 0 1930— Tihany 0 + + 0 1909—1929 Alsóörs petróleum 0 + + 0 1927 Balatonboglár III petróleum + + + 0 1897—1935 Fonyód + + + 0 1879—1933 Révfülöp 0 0 + 0 191 1 — 1936 Szántód, Tihany IV petróleum + 0 + 0 1935 Szigliget + 0 + 0 1935 A balatoni kikötők alakulása a műit század második felétől igen változó képet mutat nemcsak a kikötőhely építési technikája, berendezése, hanem az alkalmazott fényforrások szempontjából is (1. táblázat). Jeltüzek a zátonyok felett Világítótornyok A világítótorony szirtekre, szigetekre, zátonyokra, mólókra emelt világítóeszközzel felszerelt magas építmény, amely figyelmeztet a veszélyre (szikla, zátony) és lehetővé teszi a hajók pontos helyének megállapítását. Már az ókorban ismerték a hajósokat figyelmeztető jelzőtüzet: . a hajós a vízen meglátja fényét fenn lobogó tűznek . . . amely a hegy tetején magányos pásztori szálláson lángol . . (Homérosz: Iliász XIX. ének) Kínában a tengerparti jelzőtüzeket az „elveszett halottak lámpái”-nak nevezték. A világítótorony egész Európában elterjedt neve, a fárosz, az első világítótorony, alexandriai Pháros nevéből ered, amelyet a Nílus deltájától nem messze épített kőből és márványból Sosrátus. Nagy Sándor kedvelt építésze, Deinokratész által feltöltött tengerparti részen, i. e. 299-279 között az alexandriai kikötőben állt ez a 160 m magas építmény. A teljes magasság felét kitevő négyzetes alapra épült a felfelé keske-Tat-, horgonylánc-, árboclámpák (C. A. Meadows: Oil Lamps) 118
