Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 2. 1946-1972 (Győr, 1977)
Harmadik fejezet. Új utakon az újraegyesítés után (1964-1972)
Vagongyárban előállított normál és keskeny nyomközű mozdonyokba kerültek, a 6JsH 13,5/17 típusú (140/150 LE teljesítményű) padló alatti motorok pedig különféle motorkocsikban, többek között a Ganz-MÄVAG burmai exportra kerülő motorkocsijaiban üzemeltek. A különböző 12 hengeres motorokat mozdonyokba és hajókba építették be. A dieselesítési programban szereplő kis darabszámok (1500 henger évente) azonban nem tették lehetővé a korszerű technológia bevezetését. A gyártási darabszám emelésére tett vállalati kezdeményezések nem vezettek eredményre, a vasúti dieselesítés üteme lelassult. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a körülmény, hogy a hazai közlekedés korszerűsítése kapcsán az egyik legnagyobb felhasználási területet, a keskeny nyomközű vasutakat megszüntették. A hazai hajógyártás szintén nem adott jelentősebb megrendelést. Az évi néhány száz darab motor gyártásának fenntartása nem volt ésszerű, így a vasúti jármű motorgyártás 1963-ban lényegében megszűnt, illetve a következő években csak pótalkatrész-gyártásra szorítkozott. Az időközben a Kismotor- és Gépgyártól átvett II. JmC 130 típusú motorokat a hajóipar számára szükséges darabszámban készítették.4 A motorgyártás terén a figyelem ebben az időszakban a közúti Diesel-motorokra összpontosult. Az 1950-es évek elejétől a Steyr-licenc alapján a Csepel Autógyárban maximálisan 140 LE teljesítményű járműmotorokat gyártottak. A közúti közlekedés általános műszaki fejlődése azonban az egyre nagyobb teherbírású tehergépkocsik és az egyre nagyobb befogadóképességű autóbuszok irányába tolódott el. Ezért szükségessé vált egy 200 LE körüli teljesítményű, korszerű, sorozatgyártásra alkalmas motortípus kifejlesztése és gyártása. A korszerű paraméterekkel rendelkező, minőségben világszínvonalat képviselő, megfelelő üzembiztosságú és élettartamú, nagy sorozatú gyártásra alkalmas motortípus időben történő hazai kifejlesztése nem volt biztosított, ezért december 28-án a kormány Gazdasági Bizottsága a közúti járműgyártás fejlesztéséről hozott határozatában a licencvásárlás mellett döntött. A közúti Diesel-motorgyártás bázisa az MVG lett. A két gyár egyesítése után rendelkezésre álló gyártókapacitás, a jármű- és motorgyártási tapasztalatokkal rendelkező szakembergárda, az MVG-t a feladat megoldására nagyon alkalmassá tették. A győri ipari nagyvállalatnál, a második ötéves terv időszakában a termékszerkezetben még alig jelentkeztek a vállalat fejlődésének teljesen új utakat szabó, felső szintű döntések kihatásai. A fontos határozatokat követő, úgyszólván a vállalat életének minden területét érintő változások a következő tervidőszak folyamán váltak nyilvánvalóvá. 69 005 típusú mellső futómű
