Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)

Harmadik fejezet. A Vagongyár a húszas években. 1920-1929

RÁBA-Кгирр locsolóautó 1930

vezetői úgy döntöttek, hogy felbontják a csehszlovák licencadóval kötött megállapodást. 1927 végén az esseni Kruppgyártól szereznek gyártási engedélyt „teljesen modern szerkezetű teherautómobilok és autóbuszok gyártására”, amitől nagyobb eredményt reméltek.8'1 Ugyanekkor Hoffmann vezérigazgató-helyettes 4 000 000 pengő hitelt kért az automobilosztály részére beszerzendő szerszámgépekre, és mintegy 40 000 pengő hitelt a vagonosztály részére szerszámokra. A két összeg összehasonlítása is mutatja, milyen súlyponti kérdés volt a gyárban az autógyártás fejlesztése.'4'1 A gyártott autótípusok korszerűsítése terén további lépés, hogy a Vagongyár 1928 folyamán megszerezte az Osztrák Automobilgyár Rt. (azelőtt Austro-Fiat) jól bevált kisebb teherautójának gyártási jogát, sőt az új gépkocsik gyártását Rába—A. F. jelzéssel azonnal meg is kezdték.

A Krupp-licenc, majd az A. F. gyártási program további beruházásokat és létszámemelést tett szükségessé. Az első szériák gyártásához újabb szerszámgépeket vásároltak, az autógyár munkáslétszáma pedig megközelítette a 400-at. A megnövekedett szerelési munkák, valamint a futópróbák

s

96