Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
A gépek és berendezések mérlegben kimutatott értéke 2 166 060 pengővel nőtt. Ez a Győrbe szállított termelőberendezéseknek tudható be. Több az adósoknál kimutatott összeg 467 885 pengővel, a hitelezőknél szereplő összeg pedig 5 121 215 pengővel ugrásszerűen megnőtt. Az 1935- 36. üzletév mérlegét Győrött, 1936. november 30-án, a Vagongyár igazgatósági épületében megtartott, 39. rendes közgyűlésen terjesztette elő az igazgatóság. A közgyűlésen összesen 12 részvényes jelent meg, akik részben saját jogon, részben mint más részvényesek meghatalmazott képviselői 2374 szavazat leadására voltak jogosultak. A közgyűlés elnöke, Révész Béla megállapította, hogy a közgyűlés a napirend valamennyi tárgya tekintetében határozatképes. Noha a közgyűlés szavazatképes tagjai nem kívánták az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének, a mérlegnek és a nyereség-veszteség-számlának felolvasását — tekintettel arra, hogy ezeket a közgyűlés előtt a részvényesek nyomtatásban megkapták -, Karikás Jenő, a gyűlésen megjelent, szavazati joggal nem rendelkező részvényes kérésére az igazgatósági jelentést mégis felolvasták. Karikás Jenő és Zsembery György részvényesek hozzászólásaikban törvényellenesnek minősítették a közgyűlés határozatait, mivel szerintük a vállalat vesztesége az alaptőke 50 %-át meghaladta, és ebben az esetben a közgyűlés napirendjére fel kellett volna venni a vállalat fennmaradásának kérdését. Amikor felszólalásaik ellenére a közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjai részére a felmentést az 1935 -36-os üzletévre megadta, Karikás és Zsembery a közgyűlési határozatokat külön-külön perrel támadta meg. Noha, mint a perrel kapcsolatos iratokból és dr. Rassay Gyulának, a RIMA jogtanácsosának az e tárgyban folytatott levelezéséből hihetően kiderül, a két „hírlapíró" a pert nyerészkedési szándékból indította, mégis sok nehézséget okoztak az alperes Vagongyár jogászainak. Karikás és Zsembery a közgyűlési határozatokat három szempontból támadta meg: a) azt állították, hogy a Vagongyár alaptőkéjének felét elvesztette, így az igazgatóságnak a közgyűlés elé kellett volna terjesztenie a vállalat fennmaradásának vagy felszámolásának kérdését; b) törvényellenes volt szerintük a részvénytársaságnak a Budapesti Közlönybén közzétett, valamint a közgyűlés elé terjesztett „nyereség-veszteségszámla" összeállítása is; c) kifogásolták, hogy a kérdéses közgyűlésen az igazgatóság a részvényesek kérdéseire adandó felvilágosítást részben megtagadta, részben nem kielégítő formában adta meg/'9 A védekezés előkészítése kapcsán dr. Rassay Gyulának, a RIMA főügyészének az volt a véleménye, hogy a második, tehát a nyereség-veszteségszámla részletezésének hiányára alapított megtámadási okot a bíróság esetleg elfogadhatná. Mindenesetre egy, a Magyar Általános Kőszénbánya ellen indított megtámadási perben a felső bíróság egy ítélete precends lehetne.50 A győri törvényszék ítéletében a második pontban valóban helyt ad az alperes panaszának azzal az indokolással, hogy „Nem felel meg tehát az eredménykimutatásra is kötelező Kt. 199. paragrafusának az az alperesi számadás, mely a bevételeket a kiadások egy részével már csökkentett összeggel állítja szembe az általános kiadások tételeivel, mint ezt az alperes is előadja a 3. sorsz. előkészítő irata 4. és 7. oldalán — és így még általánosságban sem nyújt sem a bevételekről, sem az elleplezett kiadásokról semmiféle felvilágosítást, és ilykép az általános jövedelmezőség megítélésére távoli támpontul sem szolgál, mert az ennyire összevont számadások még szakértő számára sem tekinthetők nyilvánosnak, a törvény alapján nyilvános számadásra kötelezett alperesi vállalat vagyoni helyzetét illető kellő tájékoztatás megszerezhetősége szempontjából. Az alperes eredménykimutatása tehát a kifejtettek szerint a törvénybe ütközik, ezért a zárószámadásokat megállapító, valamint az azzal szerves kapcsolatban álló további közgyűlési határozatok a rendelkező részben foglaltak szerint megsemmisítendők voltak.”51 Ami magát a pert illeti, Zsembery és Karikás később a perek folytatásától elálltak, és a pereket az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése mellett a győri ítélőtáblánál kitűzött tárgyalás előtt megszüntették.52 Tulajdonképpen nyitott kérdés maradt, hogy a megtámadott mérleg valóban a Vagongyár valóságos vagyoni helyzetét tükrözte-e. A közgyűlésen Mátyás Jenő részvényes (a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű igazgatója), aki a hozzászólásokra az igazgatóság nevében válaszolt, Zsembery A. Györgynek azt az állítását, hogy a vállalat vesztesége nem a mérlegben kimutatott összeg, hanem annál lényegesen 122
