Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
6. Kisvasúti és váltóosztály Ez az osztály nem normál nyomtávú (1000 mm, 760 mm, 600 mm és 500 mm nyomtáv) vasúti személy- és teherkocsikat gyártott, nem közforgalmú vasutak (bányavasutak, mezei vasutak) részére. Az első világháború után minden keskeny nyomtávú gördülőanyagot ez az osztály gyártott. De amikor a normál nyomtávú vasúti gördülőanyag rendelés megcsappant, a közforgalmú vasutak részére készülő keskeny nyomtávú gördülőanyag gyártását átvette a vagonosztály. A kisvasúti és váltóosztályhoz tartozott a kerékgyár is, külön megmunkálóműhellyel. 7. Hid- és vasszerkezeti osztály (daruk gyártása is) A gyártás négycsarnokos hídüzemben folyt, hidakat, vasszerkezetű csarnokokat, darukat stb. gyártottak. 8. Rezsiműhely A rezsiműhely szerszámokat (süllyeszték stb.) készített és a karbantartást végezte. Az autóosztály után ez volt a legkorszerűbben felszerelt részleg, igen képzett, speciális szaktudású munkásokkal. Eredetileg a fenti üzemeknek saját műhelycsarnokaik voltak. A húszas évek folyamán azonban a rendelések csökkenése miatt több üzemrészt összevontak. így az úgynevezett régi vagonalváz-szereldének eredetileg 5 csarnoka volt. Ezek közül egy csarnokot elfalaztak, itt helyezték el a darugépműhelyt, két csarnokot a váltóműhely használt szerelőműhelyeként, a másik két csarnokot a munkától függően vagy vagonalvázak vagy hídszerkezetek szerelésére használták. A kisvasúti és váltóosztály minden gépi megmunkálását a vagongépműhely végezte. A húszas évek elején ennek az osztálynak azonban még két külön szerelőcsarnoka volt. Rövidesen átköltöztek a vagonalváz-szereldébe. A kisvasúti csarnokok ekkor üresen maradtak.28 A Vagongyár fenti szervezetére elsősorban az volt jellemző, hogy az összes üzem munkáját a vagongyártásnak rendelték alá. így a megmunkáló szerelőműhely kisvasúti anyagok és vasúti váltók készítésével is foglalkozott, az alvázszerelő műhely egyéb vasszerkezeti és hídmunkákat is készített és különféle préselt géprészeket szállított idegeneknek. Az öntödék és a présműhely - vagongyártás híján- kismértékben béröntéssel is foglalkozott. Második üzemként működött az autógyár, amely műszakilag eredményes volt, üzleti eredményei azonban nem voltak megfelelőek, mivel hiányoztak a szükséges beruházások. Ezért egyes autóalkatrészeket külföldi vagy hazai szállítóktól kellett beszereznie, ami versenyképességét erősen csökkentette. Az átvételkor a RIMA vezetői, ismerve a MÁV szűk vagonbeszerzési programját, szükségesnek látták, hogy az addigi vagongyártó melléküzemeket, mint önálló üzemeket működtessék, és arra törekedtek, hogy minden ilyen üzem önmagában rentábilis legyen. A fejlesztésnél tekintettel voltak arra, hogy ha később a vagongyártás megindul, a korszerűsített üzemek teljesítőképességét, versenyképességét fokozni tudják. Az autógyártással részben a kiesett vagongyártási programot igyekeztek helyettesíteni. A melléküzemek kifejlesztésénél pedig törekedtek az autógyártáshoz szükséges gyártmányok olcsóbbá tételére. A RIMA-átszervezésnél a következő önálló üzemegységeket építették ki: 1. Öntöde Gyártmányok: szürkevasöntvények, elektroacél-öntvények, fém- és könnyűfémöntvények. Ez az üzem látta el az acélművet speciális acélöntecsek alakjában a szükséges nyersanyaggal. 2. Acélmű Az öntödeüzemtől átvett speciális nyersacélöntecsek kikészítése, úgyszintén az Ózdról beszerzett acélgyártmányok (bugák) készre kovácsolása, a különböző nyersacélok lágyítása, normalizálása, edzése. Minden hőkezelés ennek az üzemnek a feladata volt. Az üzemhez korszerűen felszerelt laboratórium csatlakozott. 3. Préskovácsmű és Edénygyár (sisaküzem) Részben saját készítésű nemesacélanyagoknak, részben ózdi anyagoknak idomokra való kovácsolása és odorba sajtolása gőzpörölyök, ejtőpörölyök, hidraulikus és mechanikus prések segítségével. Saját üzemek számára főleg a vagon- és autóépítésnél szükséges idomdarabok készültek itt. A préskovácsmű a MÁV, BSzKRT és egyéb közüzemek számára acélból sajtolt alkatrészeket szállított. 114 v-
