Tabiczky Zoltánné: A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896-1945 (Győr, 1972)
Negyedik fejezet. A háborút megelőző időszak és a második világháború évei. 1930-1945
nás acéltermelésének 50 %-át Diósgyőr és Csepel adta. Az acéltermelésben igen kismértékben, a három nagy gépgyár, a győri Vagongyár, a Ganz és a Hofherr is részesedett.21 A Vagongyárban 1910 körül indult meg az acélöntés, és az acélöntődében 1914-ben Martin-kemencét helyeztek üzembe. 1917 elejére elkészül a megnagyobbított acélöntődé, és az új csarnokban két darab 5 tonnás Martin-kemence üzemelt. A Vagongyárban a saját gyártmányokhoz szükséges munkadarabokon kívül (a vagonok és más, a vállalat profiljába tartozó termékek alkatrészei) esetenként idegen rendelők számára is készítettek acélöntvényeket.22 Az 1929-1933-as világgazdasági válság után a RIMA az osztrák tőkésektől megszerezte a Vagongyár részvénytöbbségét. Azokban a Vagongyárral kapcsolatos új, koncentrációs megoldásokban, amelyekre Bíró Pál a fúzió bejelentésénél utalt, fontos szerepet játszottak a győri gyár régi melegüzemi tapasztalatai. Ebben az időpontban és ilyen körülmények között a koncentrációs megoldás már nem a termelés csökkentésének, hanem bővítésének eszköze, hiszen a Vagongyárban összefogott kis üzemek kedvezőbb feltételek mellett tovább termeltek. Az új tulajdonos szerint ugyanis a Vagongyár súlyos anyagi helyzetét elsősorban az okozta, hogy a vállalat alapítása óta közszállításokra volt berendezkedve, viszont éppen ezen a téren a munkalehetőség mindig egyenetlen volt. Magánszükségleti cikkek gyártását javasolták tehát, a bevezetendő új gyártmányokat pedig a vasfeldolgozó ipar területéről választották ki.22' A RIMA ugyanis a nehéz piaci helyzetben hengereltáru-termelésének elhelyezését bizonyos fokig saját vertikumának kiépítésével is igyekezett elősegíteni. Erre a célra a győri Vagongyár jellegénél fogva alkalmas is volt. A kereskedelmi minőségű csavaráru elnevezés alatt ismert cikkek nagyszámú változatából a Vagongyár csavarüzeme különböző méretű anyáscsavarokat, szegecseket, alátéteket, sasszegeket, facsavarokat, ezenkívül ajtó- és ablak-diópántokat állított elő. A Győrbe telepített új részlegeket az addigi gyártási ágakkal ki nem használt, üresen álló csarnokokban helyezték el. A RIMA ugyanis még 1935-ben megszerezte a gróf Csáky László ,,Ajax” Acélművek Rt. egyes termelési ágait, a Kaszab-féle Csavar- és Vasárugyár Rt. és a Szenes Ignác Csavar- és Vasárugyár Rt. több üzemágát. Az Oetl Antal Vasöntöde és Gépgyár Rt.-vei pedig vasszerkezeti termeléskorlátozó megállapodást kötöttek. A megvásárolt üzemek speciális megmunkálóberendezéseit 1935 folyamán szállították Győrbe. A Győrött gyártandó új termékek a nemesacélok és különleges szerszámok (,,Ajax”-profil) és a csavarok, szegecsek és különféle szerszámok (a Kaszab- és Szenes Ignác-gyárak profilja) voltak. A Kaszab-féle és a Szenes-csavargyárakból létesítették a Vagongyárban a Csavar- és Szerszámgyárat, az ,,Ajax” Győrbe szállított üzemeiből a Nemesacélüzemet és az Edénygyárat. Az ,,Ajax” és az öntöde laboratóriumának összevonásából korszerű laboratóriumot hoztak létre.24 A nemesacélüzemet már 1935 szeptemberében üzembe helyezték, de a folyamatos termelést csak december folyamán sikerült megkezdeni. Sok kísérletezésre volt szükség mind a meleg, mind a hideg technológiával dolgozó csavargyártásnál is. így a facsavargyárat csak 1936. február folyamán tudták üzembe helyezni. Az átszervezés kapcsán a gyár munkáslétszáma fél év alatt 300-ról 1900-ra nőtt. A Győrbe telepített gyárak kereskedelmi és műszaki személyzetének egy részét szintén a Vagongyár állományába vették át. Ez alkalommal 25—30 speciális képzettségű szakmunkás került a Vagongyárba.25 A létszám emelkedése természetesen nemcsak az új üzemek létesítésének, hanem a gyár egyéb részlegeiben szintén meginduló termelésnek is köszönhető. Az új termelési ágaknak a Vagongyáron belüli viszonylagos fontosságára fényt vet az egyes üzemeknek a gyár összes forgalmában való részesedéséről készített kimutatás: A vagongyári üzemek részesedése a vállalat forgalmában (1936—37. üzletév) Az üzem megnevezése vagonosztály, általános géposztály 1 061 224 autóosztály 3 266 376 vasszerkezeti és hídosztály 2 188 419 kisvasúti és váltóosztály 425 632 kerékgyár 77 485 acélmű 1 239 378 csavar- és szerszámgyár 1 475 519 reszelőeladás 494 042 112 1936-37. évi forgalom P
