Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

V. fejezet. A Tower hídja

A TOWER HÍDJA

vattyúzásához. Mikor ez is megtörtént és a szárazon maradt helyet kellőleg kiásták, tovább folyt a falazás munkája és rövidesen hatalmas betonoszlopok és gránittömbök emelkedtek ki a vizből, a melyek arra voltak hivatva, hogy 70,000 tonnányi súlyt hordjanak a vállaikon.

Az alapozás munkáját a vasszerkezetek megépítése követte és ezt ugyanannak a vállalkozónak adták, a ki a Forth-híd vasrészeit készítette.

Az építkezés sorrendje itt egészen más volt; a középső tornyokról lenyúló lánczok itt nem támaszkodtak szilárdan a pillérekre, mint a Forth hídjánál. A változott viszonyokhoz képest tehát itt másként is kellett munkához fogni. Mielőtt megkezdhették a vasrészek szerelését, állványokat kellett készíteni, a melyek elnyúltak a parti tornyoktól egészen a középső magas tornyokig.

E középső tornyokat négy-négy nyolczszögű oszlop képezi, a melyeket mintegy 20 méter magasságban, széles övlemezek kötnek össze, az övlemezekre erősített keskenyebb tartókon pedig a torony első emelete nyugszik. Mintegy 9 méterrel e fölött a második emeletre jutunk, a mely fölött ugyancsak 9 méternyire a harmadik következik. Ez az utolsó emelet vezet a magasan fekvő gyalogjáróhoz. Az oszlopok mindegyike hatalmas gránitlapokon nyugszik, a melyekre háromrétű, különös készítményű, vastag vásznat raknak, hogy teljesen egyenletessé és vízmentessé tegyék a felfekvést.

Az oszlopokat burkoló hosszlemezek első sorát 126