Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA tes képviselője az 1839—1845-ben épített budapesti lánczhíd, vagy pedig a támpontjairól kiindulva jobbra-balra egyformán épülő hídszerkezet, a mely építés alatt is, elkészültében is a pilléreken nyugodva kiegyensúlyozza a vaskarok által képezett íveket. A pilléreken nyugvó vasszerkezetek karjai a pillértől jobbra-balra kinyúlnak a következő pillér karja felé és e kinyújtott vaskarokat, a melyek közel érnek egymáshoz, de egymást nem érintik, rácsos tartók kötik össze, a melyek a karok végein nyugszanak. A vasszerkezetű híd súlya a pilléreken fekszik, de úgy, hogy az egész rendszer e pillérek fölött ki van egyensúlyozva. Világosabban áll majd előttünk a hídszerkezet lényege, ha elképzeljük, hogy két-három szék áll egy sorban, mindegyiken egy-egy ember ül és e széken ülő emberek képezik a híd pillérjeit. Tegyük fel, hogy ezek az emberek kétoldalt egyszerre felemelik a karjaikat, a törzsük pedig megmarad függőleges vonalban a szék fölött. Ha a kinyújtott karokra aránylag kicsiny súlyokat akasztanánk, akkor mihamarább lehanyatlanának a teher alatt. Ha tehát azt akarjuk, hogy ez meg ne történjék, akkor botokat veszünk elő, e botok egyik végét a kinyújtott karral ülő emberek kezébe szorítjuk, másik végét pedig a szék üléséhez támasztjuk. Mi lesz már most, ha a karokat súlylyal terheljük? A karok végén csüngő súlyok össze akarják nyomni a botokat és ki akarják húzni az emberek karjait; ennek az igénybevételnek pedig olyan súlyok alkalmazása esetén, a melyek lehúzzák a szabadon 90