Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

IV. fejezet. A Forth-folyam hídja

A FORTH-FOLYAM HÍDJA

hogy vájjon nem volna-e mégis czélszerűbb, ha visszatérnének az első tervhez, az alagutakhoz. Ámde a költségszámítások oly rengeteg összeget mutattak, hogy az e czélra kiküldött bizottság visszatért a híd-tervekhez és i88i-ben két kiváló mérnök, Fowler és Baker benyújtották több támaszd hídjuk rajzát, a mely eladdig példátlanul álló hosszúságban Queensferrynél keresztezte a Forth-folyam torkolatát.

Ennek a pilléreken nyugvó kiegyensúlyozott hídnak olyan érdekes a szerkezete, hogy egy pár pillanatra megállunk és megpróbáljuk a leírását.

Kezdjük legelején. Tegyük fel, hogy egy mérnök megbízást kap egy széles, sok száz méternél szélesebb szakadék áthidalására. Ehhez a feladathoz csak alapos helyszíni szemle után fog, mert a hány hely, a hányféle alakulás, annyi formája van a megoldásnak. Mondjuk példának okáért, hogy száraz fenekű szakadékon vagy szilárd talajú mederben folyó víz fölött kell megépítenie a hidat, akkor aczélból vagy falazatból pilléreket épít egymástól nem nagy távolságra és ezek fölé rácsos tartókat helyez, a melyeket már a gyárban teljesen elkészítenek és a helyszínén úgy raknak a pillérekre, hogy egy-egy áthidalás teljesen független a szomszédjától és a tartók súlyát a két végük alátámasztására szolgáló pillérek hordják.

De ha a viszonyok úgy alakulnak, hogy a híd támpontjai nem helyezhetők el sűrűén, akkor lényegesen nehezebbé válik a szerkesztőmérnök feladata. Ilyenkor vagy a iüggőhíd képezi a megfelelő megoldást, a mely typusnak legelső nagy és tökéle-89