Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)
IV. fejezet. A Forth-folyam hídja
A FORTH-FOLYAM HÍDJA Ezzel a sikertelenül propagált tervvel jó időre pihenőre tért a Forth-torkolat átkelésének ügye, mígnem a vasút fejlődése egyre égetőbbé tette a kérdés megoldását. 1860-ban a North-British vasút felelevenítette a híd tervét és hat mértföldnyire Queensferrytől egy körülbelül 170 méter hosszú ívekkel bíró híd építését hozta javaslatba. A megvalósítás azonban most sem sikerült és csak újabb tizenhárom esztendő múlva alakult meg az a hídépítő társaság, a mely évek múltán tényleg híddal kötötte össze a Forth torkolatának két partját. E társaság részére eredetileg Thomas Bouch, az egykor hírneves építő tervezte a függő hidat, a melynek két íve egyenként 520 méter lett volna. A részvénytőkét összeadták és a törvényhozás engedélyt adott az építésre. A munkát megkezdték és már jól előhaladtak az egyik 180 méter magas főpillér alapozásában, a mikor egy rémes szerencsétlenség megakasztotta az építkezést. 1879 deczember 24-ikén bedőlt a Tay hídja, a mely 3346 méter hossziíságban ugyancsak Bouch tervei szerint épült. Mondották, hogy a híd magassága nem állott arányban a szélességével és ez okozta a katasztrófát; mondották, hogy a tervező nem számolt eléggé a legnagyobb szélnyomás eshetőségével és ennek következtében szakadt le 900 méter hosszban a híd; de bármi volt is a szerencsétlenség oka, annyi bizonyos, hogy Bouch elvesztette a hídépítő társaság és a közönség bizalmát és a Forth hídjára készült tervei sohasem kerültek kivitelre. A hídomlás gondolkodóba ejtette a társaságot afelől, 88
