Archibald, Williams: A modern technika nagy alkotásai - Ismeretterjesztő könyvtár (Budapest, 1912)

IV. fejezet. A Forth-folyam hídja

A FORTH-FOLYAM HÍDJA nagyon is háborgó víz hátán jussunk a túlsó partra, a másik, hogy vasútra ülve nagy kerülővel forduljunk át Stirlingnél a déli tartományokba. A sok alkalmatlanságon kívül, a mi eme utazások bármelyikével járt, az időveszteség is nagyon gyérré tette a folyó északi és déli vidékeinek egymással való közlekedését. Ez a helyzet tűrhető volt, a mikor a kultúra még nem teremtett szoros össze­köttetést a távol földrészek lakói között, de a vasút fejlődésével egyre jobban kitűnt, hogy a közlekedés­nek ez a gyatra módja tovább nem tartható fenn. Tervekben régtől fogva nem volt hiány. Hiszen már 1805-ben azzal a gondolattal foglalkoztak, hogy a folyó ágya alatt két alagutat építenek, a melyek a víz két partját összekötve rövid szárazföldi forgal­mat biztosítanak a kettévágott Skóczia két része között. Ámde ez a terv alig jutott tovább egy pro­spektusnál, no meg egy röpiratnál, a mely meggyőző hangon ecseteli az alagutak előnyeit. Tizenhárom évvel később egy igen kiváló mérnök, a ki tudásával messze megelőzte korát, azt javasolta, hogy építsenek Queensferrynél hidat a folyó fölé. A hidat majdnem 11 méter szélességben 500—700 mé­teres ívekkel tervezte és az egész akkoriban még csodaszámba menő építménynek az összes költsége alig haladta volna meg az öt millió koronát. Ez az ajánlat is dugába dőlt, és ha az ily nagyszabású ter­vek sorsát nézzük, be kell vallanunk, hogy vesz­teség volt a közre, de minden bizonynyal nyereség az esetleges részvényesekre. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom