Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

I. Az iparjogvédelemk, a kreativitás és a termékinnováció kapcsolatrendszere

- ezáltal a hazai gazdálkodó szervezeteknél folyó kutatás , fejlesztő , termelő, értékesítő tevékenység színvonalának megállapításában;- az uj műszaki fejlesztési irányok, valamint a megoldási módok kijelölésében;- és ami a legfontosabb: mindezek megvalósitása kapcsán a korszerű termékek előállításában, piacának kiterjesztésében.

Az iparjogvédelmi dokumentációk /leirások, kivonatok, stb./, például a szabadalmi leirások igen "szigorúan" és pontosan definiált rendszerbe foglalva tartalmazzák a fentiekben körvonalazott vizsgálatokhoz szükséges műszaki-gazdasági információkat, igy az uj műszaki megoldások lényegét, fontosabb jellemzőit, a technika állásának feltárását, kiviteli példákat, stb. Mindezáltal arra is lehetőséget adnak, hogy az uj műszaki szellemi alkotások létrehozásán munkálkodók megismerjék a kreativ gondolkodás belső, "rejtett" .dimenzióit, továbbá azokat az uj alkotási módszereket, fogásokat, amelyeket egyesítve tehetségükkel, szakismeretükkel megnyílik az ut az újabb és újabb megoldások kidolgozása felé.

Az iparjogvédelem igen nagy tradíción alapuló, magasszinvonalon kimunkált jogi intézményrendszert tudhat magáénak, amely mind az alkotók, mind a hasznosítók számára nagyfokú jogbiztonságot nyújt. Például, az uj műszaki szellemi alkotások kifejlesztetőinek szabadalom esetén kizárólagos hasznosítási jogot biztosit, ezáltal is javítva versenypozíciójukat, elősegítve a már meglevő piacaik megtartását, illetve újak megszerzését, a feltalálóknak pedig elismerteti a szerzőségét, és alapul szolgál az anyagi/a feltalálót hasznosítás esetén dij illeti meg/, erkölcsi elsimerésükhöz is.

Az iparjogvédelem alapcélkitűzése tehát a műszaki szellemi alkotások jogvédelme és deklarálása. Ebből következően

4