Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

I. Az iparjogvédelemk, a kreativitás és a termékinnováció kapcsolatrendszere

szorosan kapcsolódik, mintegy ráépül egyrészt magára az alkotó /kreativ/ munkára, másrészt mindarra a társadalmi-gazaasági tevékenységre: innovációs folyamatra, amely felöleli a

"szükségletiélismerés-kutatás-fejlesztés-termelés-értékesitéshasznositás" teljes láncolatát.

A kreativitás ugyanakkor az alkotás folyamatát, az alkotó tevékenység belső és külső feltételeit, kognitiv és személyiségtényezőit kutatva, feltárva, továbbá az alkotóképesség fejlesztését biztositó módszereket kidolgozva segíti az alkotni vágyó embert, aki megfelelő társadalmi feltételek, motiváció mellett mintegy nyomást gyakorol az uj termékek, eljárások létrejöttére, elterjesztésére.

A termék /-technológia/ innováció pedig egyik oldaláról nézve olyan intézményesen és érdekeltségileg összehangolt társadalmi munkamegosztás, amelyben a társadalmi, gazdasági, műszaki haladást hordozó termékek, eljárások végigfutnak az ötletállapottól a sikeres értékesités, hasznosítás állapotáig - más oldalról viszont olyan gazdálkodási /és élet/ forma, amely az uj termékeknek és eljárásoknak e láncon való végigfutását gyorsitja, az akadályokat elháritja. Mindezáltal ír -'tégy szívó hatást gyakorol az uj alkotások létrejöttére és elterjesztésére.

Az elmondottakból következik, hogy a gazdálkodás eredményességének alapvető feltétele, hogy az alkotók részéről meglegyen a jelzett nyomóhatás, a társadalom részéről pedig a szívóhatás.

Az alkotó munka és az innovációs folyamat tehát úgy viszonyul egymáshoz, mint a rész és az egész, egymás kölcsönös meghatározottságát tekintve is és az ellentmondásukban is.

Az iparjogvédelem pedig a maga sajátságos eszközeivel beépül mind az alkotó munkába, mind az innovációs tevékenységbe, ezáltal jelentős mértékben elősegíti az alkotó tehetségek kibontakoztatását és a gazdasági munkát.

5