Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
II. A kreativitás
amelyekben az inger-gazdag környezet megmozgatja a gyerekek érdeklődését, fantáziáját és ahol mód van az így felébredt kíváncsiság felfedező jellegű kielégítésére. Ahol nem az időkényszer diktálta leggyorsabb információközlési módszerek dominálnak, és ahol nem a reproduktiv teljesitményeket jutalmazó-büntető osztályzatok motiválják a tanulók viselkedését. Az alkotóképesség fejlesztésének további, de már kifejezetten szakmai területekre irányuló műhelyei a felsőfokú oktatási intézmények, az alap és alkalmazott kutatásokat, műszaki fejlesztéseket végző intézetek. Nagy szerepe van itt még a tudományos ösztondijaknak, az aspiranturáknak, a tanulmányutaknak. A kreativitás fejlesztés másik, főleg az utóbbi két évtizedben rohamosan fejlődött területe a felnőttek, a "kész” szakemberek alkotóképességének fejlesztését célzó programok, tanfolyamok. A fenti, korosztály szerinti áttekintésből látható, hogy a kreativitás fejlesztésére a "csecsemőkortól" a nyugdíjas korig szükség és lehetőség is van. Magától értetődően a különböző korosztályoknál más-más kreativitásfejlesztő módszerek dominálnak: az iskolásoknál elsősorban az egyéni, felnőttkorban pedig a csoportos, a személyiségfejlesztő, továbbá a szervezetfejlesztési módszerek. Napjainkra mind az egyéni, mind a csoportos, személyiség és szervezetfejlesztő technikáknak olyan változatos, széles skálája alakult ki, amelyek iránt igen nagy és egyre fokozódó az érdeklődés. /Az International Business Week egyik tudósitása szerint a legnagyobb tanácsadó központ a Center for Creative Leadership látogatottsága például 1984-ben 60 százalékkal nőtt, az e témában készült könyvek, magnószalagok, és számitógép-programok pedig gyakorta a legkelendőbb cikkek listáján szerepelnek/.-58
