Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)
II. A kreativitás
üzem felrobban. Költői igazságszolgáltatás. A fentiekben felvázolt kognitiv tényezők mellett - végül, de nem utolsósorban - igen fontos az is, hogy a megfigyelt tényeket, a kapott eredményeket megfelelő tárgyilagossággal értékelni tudjuk. Ehhez pedig mindenféle elvakitó elóitélettől meg kell szabadulnunk. Az, hogy helyesen Ítéljük meg és értelmezzük eredményeinket, nagyrészt attól függ, képesek vagyunk-e kötetlenül szemlélni azt, ami előttünk van, és hajlandók vagyunk-e megváltoztatni nézeteinket, ha valamilyen uj bizonyiték ezt követeli anélkül, hogy indokolatlan túlbecsüléssel áthágnánk a tényekből levonható következtetések határait. A tudományos elme egyik legártalmasabb betegsége, hogy hajlamosak vagyunk azt látni, amit szeretnénk; "laboratóriumunkban" ezt "megvesztegető optimizmusnak" nevezzük. Minthogy a tudományban szüntelenül beleütközünk olyan jelenségekbe, amelyek homlokegyenest ellentétesek a hétköznapi tapasztalattal, ezért nem könnyű megszabadulni elóitéleteinktól. Ha például minden reggel azt tapasztaljuk, amint a Nap a látszólag mozdulatlan látóhatár fölé emelkedik, meglehetősen nagy hajlékonyság kell ahhoz, hogy első bizonyítás ra elfogadjuk: nem a Nap kering a Föld körül, hanem megfordítva - vagy hogy valójában az egész probléma merő relativitás. 3.1.2. A kreativitás szeméiviségtényezői A kreativitás személyiségtényezőit illetően a legdöntőbbek a következők:- a tapasztalat iránti nyitottság /lehetővé tesszük, hogy a valóság torzulás nélkül jusson el hozzánk, vagyis nem próbáljuk a külvilág jelenségeit valamiféle bennünk kialakult előítéletek skatulyáiba gyö-38