Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

Kissé szabadon értelmezve ezeket a feltételeket ez azt jelenti, hogy az a megoldás, szellemi termék minősül alkotásnak, amely- uj, eredeti gondolatot tartalmaz;- mások számára közvetíthető formában valósítható meg;- elterjeszthető és ennek kapcsán Hozzájárul az emberiség általános jólétének növeléséhez.

Az alkotások fenti tulajdonságaihoz - legalább is elvileg - hozzárendelhető egy-egy mérték, amelyek összege határozza meg azok alkotási szintjét. Az alkotó ember kreativitásának mértékét pedig alkotásainak mennyisége és alkotási szintje alapján jelölhetjük meg.

Az utóbbi évtizedekben a kreativitás iránti érdeklődés világszerte óriásira nőtt. Az első mesterséges égitest, a szovjet Szputnyik 1. sikeres felbocsátása után a világ számos más helyén felismerték a kreativitás igazi jelentőségét. Az Egyesült Államokban egyfajta kollektív önkritika nyomában megindult az oktatáspolitika intenziv újragondolása. Ennek során született az a felismerés, hogy pusztán az iskolázott munkaerők nagy létszáma vagy más hasonló mennyiségi tényezők nem garantálhatják a gyors műszaki haladást. Ekkor értették meg, hogy a pusztán jól képzett, szakmailag jól kvalifikált tudósok és mérnökök probléma megoldó munkájuk kapcsán igen hamar korlátokba ütköznek, ezzel pedig együttjár az alkotó egyén értékének, az eredeti gondolkodás fontosságának a tudatosítása. Általánossá vált az a vélemény, hogy gyors műszaki-tudományos haladás idején egy társadalom csak akkor tud fennmaradni, ha az alkotó egyéniségekre támaszkodik.

Ekkortájt jött létre a kreativ gondokodás fokozott társadalmi igényének és megbecsülésének uj forrása; a szellemi munka egyre nagyobb részét átvállaló számitógép. így kerülhetett egyre inkább előtérbe az, hogy az emberi értelem speci9