Remsei Nándor: Iparjogvédelmi ismeretek 10 - Innovatika (1986)

II. A kreativitás

- a problémák felismerése, a megoldások keresése, a hiányosságokkal kapcsolatos találgatások és hipotézisek formálása;- a hipotézisek kipróbálása és újra, meg újra próbára tevése, valamint ezeK szükséges módosítására való képesség; és végül- az eredmények kommunikálása.

Mindegyik fokozat erős emberi szükségleteket foglal magába. Ha egyfajta tökéletlenséget vagy diszharmóniát észlelünk, feszültségérzet keletkezik bennünk, kényelmetlenül érezzuk magunkat, meg szeretnénk szabadulni a feszültségtől. Mivel a viselkedés megnyilatkozásai nem megfelelőek, megpróbáljuk kutatás, ténymegállapítás, manipuláció, illetve találgatások és feltételezések révén elkerülni a közhelyszerű és nyilvánvaló megoldásokat.

Az alkotások egyik jó gyakorlati definícióját nyújtja a szabadalmi törvény, amely szerint: szabadalmazható találmány minden olyan uj, haladást jelentő műszaki jellegű megoldás, ami a gyakorlatban alkalmazható. E megfogalmazás tehát - egy speciális /műszaki jelleg/ feltétel mellett három fontos általánost tartalmaz:- az újdonságot /"uj a megoldás, ha nem jutott olyan nyilvánosságra, hogy azt bármely szakember megvalósíthatta"/ ;- a gyakorlati alkalmazhatóságot /"a gyakorlatban alkalmazható a megoldás, ha azonos eredménnyel bármenynyiszer ismételten megvalósítható"/;- a haladó jelleget /"a technika adott állásához képest haladást jelent a megoldás, ha ennek révén egy még ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy valamilyen szükséglet az eddigieknél előnyösebben elégíthető ki"/.