Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - VI. fejezet. Szankciórendszer. Szervezeti-intézményi kérdések
tisztességtelen az ar, ha pl. "aránytalanul magas", amivel máris nyilvánvalóvá vált, hogy a törvény betartása esetén sem lehet az árhatósági beavatkozást elhárítani a szabad árak körében. űz a fenti elvnek a törvényben való kimondását minden hitelétől meefoszt.ia. A mai viszonyok között a tisztességtelen árra vonatkozó szakasz jelentősége csekély, a törvényben idegen testet képes; a lényges rendelkezések kivüle foglalnak helyet. VI. fejezet Szankciórendszer. Szervezeti-intézményi kérdések A törvény utolsó terjedelmes része a jogkövetkezményekkel foglalkozó fejezet /18-24. §/. A jogkövetkezmények két szinten: a polgári jogi es az államigazgatási jogi szinten jelennek meg. 40. A hagyományos polgári jogi szankcióban /pl. kártérítés/ kivül, melyek alkalmazását a törvény nem érinti /2£.§/, alkalmazhatók a tisztességtelen verseny elleni joganyagban régóta kialakult - a személyiségvédelmi szankciókkal részben egyező - jogkövetkezmények /18. §/. E szankciók az egyes tényállások természetétől fiigrően alkalmazhatók; hírnévrontás esetén pl. nagy jelentősége van az elégtételadásnak, valamint annak, hogy az elégtételad ásnak a jogsértő költségén megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak, mig utánzás, bitorlás esetén a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértéssel előállott, vagy forgalomba hozott áru jogsértő mivoltától történő megfosztása, megsemmisitése lép előtérbe. A legfontosabb - általános - szankciónak mégis az abbanhagyásra kötelezést kell tartani. Olyan általános szankció ez, amely a tisztességtelen verseny, a fogyasztók megtévesztése, de a versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való 57
