Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - IV. fejezet. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
/209.§/. Ettől különböző kéldés, ha az indokolatlan egyoldalú előny kikötése nem általános feltételekben, hanem magában a szerződésben történik, továbbá nem általában, hanem gazdasági erőfölénnyel visszaélve. A hasonlóság tehát csak látszólagos; a kétségkívül meglévő tartalmi kapcsolat ellenére két különböző magatartásról, jogviszonyról van szó. Sár a jogkövetkezmenyekkel külön foglalkozunk, már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szankció nem is a megtámadási jog, hanem a semmisség, minthogy a szerződés a törvény értelmében tilos szerződésnek minősül. Tiltja a törvény a nyomásgyakorlást is, vagyis az olyan magatartást, amikor a gazdasági erőfölénnyel olymódon élnek vissza, hogy a versenytárs gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolják /16. § d/ pont/. Ugyanebbe a körbe tartozó aleset, amikor a másik félre /nem csak a versenytársra/ a szerződésből eredő igényérvényesítés mellőzése érdekében gyakorolnak nyomást /16. § с/ pont/. 37. Különösen nagy jelentőségű újítása a törvénynek a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés azon esetének szabályozása, amely talán a gazdasági életben a leggyakoribb, mindenesetre a legtöbb problémát okozza a kiszolgáltatott félnek. Ismeretes, hogy az erőfölényben lévő gyakran megtagadja az áru kiszolgáltatását /szolgáltatás nyújtását/ abból a cél ól, hogy.ezúton kényszeritsen ki partnere számára súlyos feltételeket. De az is élő jelensége gazdasági életünknek, hogy bár szállítanak, e meglévő gazdasági kapcsolatnak szerződésbeli rögzítésétől elzárkóznak, vagy pedig kötnek ugyan szerződést, ám nem a kapcsolat jellegének megfelelőt /pl. adásvételit szállítási helyett, ami kisarja a szállítási szerződésre vonatkozó szigorúbb szabályok alkalmazását/. Mindezen esetekre figyelemmel fogalmazza meg a törvény a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés talán legfontosabb nevesített tényállását, amikor az erőfölényben lévő ugyanazzal a fogyasztóval szemben ismételten /tehát legalább kétszer/ elzárkózik a gazdasági kapcsolat jellegének megfelelő szerződés megköté— 51
