Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - IV. fejezet. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
sétől. Az elzárkózásnak azonban Indokolatlannak kell lennie: a megrendelő fizetésképtelensége esetén az elzárkózás nyilván nem visszaélés /16. § b/ pont/. A törvény nagy horderejű, újítása, hegy ilyen esetre szankcióként bevezeti a bíróságnak azt a jogát, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére a szerződést létrehozza, mégpedig olyan tartalommal, mely a szakmában szokásos feltételeknek megfelel /19. §/. A szokásos feltételek kérdése a bírósági gyakorlatban- igaz, egy általános üzleti feltételeket megtámadó per kapcsán - már felmerült. A vita tárgyát egy szállítási ütemezési kikötés képezte, amelyről azonban a megtámadott sikerrel bizonyította be, hogy megfelel a szakmában nemzetközileg szokásos feltételeknek, és érvei alátámasztására külföldi szakmai szövetségek feltételeire hivatkozott. A szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályokkal összhangban kimentheti magát az erőfölényben lévő - nem csak a megtagadás indokoltságának, hanem annak bizonyításával is, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, illetve az sértené a népgazdasági érdeket. A gazdasági erőfölényben lévő számára ez az intézmény üzletpolitikája alakítását, szerződéskötési szabadságát kétségkívül bizonyos mértékben, de garanciális értékű feltételekkel, kivételekkel körülhatárolt módon korlátozza. Szűk körű- a gazdasági erőfölény körére korlátozott - és több feltétel egyidejű meglétéhez kötött szerződéskötési kötelezettséget jelent. Ml tette ezt szükségessé? Az erőfölény körében nem lehet a polgári jogi jogviszonyok alapjául szolgáló aboól az előfeltevésből kiindulni, hogy a felek egyenrangúak és egymásnak mellérendeltek. Itt gazdaságszociológiai - nem jogi - alá-fölérendeItségről van szó, ami persze nem feltétlenül jelent visszaélést. A törvény ezért első lépésben tág teret 52
