Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása

való hozzájutást is jelentetne, ám az alperes enöl nem a vál lalattal tárgyalt. Ugyanakkor - nézetünk szerint - a Legfel­sőbb Biróság tévesen arra alapozta Ítéletét, hogy alperes munkáltatói jogával visszaélt, megsértette a joggal való visz szaélés tilalmát. Nyilvánvaló, hogy itt tisztességtelen ver­senycselekményről van szó, munkaerőcsábitásról, amely a TGT generá-Lklauzulája alapján Ítélendő meg. /•'Mellékesen" persze az üzleti titoksértés tényállása is megvalósult./ A tisztes­ségtelenséghez szükséges többlet-elem ezesetben abban áll, hogy nem egy-egy dolgozót vettek át, hanem a részleget, mint egészet, ezért nem is munkajogi problémáról van szó, mert ez­zel a kérdés minőségileg uj dimenzióba került: tisztességte­len versenycselekménnyé, munkaeröcsábitássá vált még akkor is iia. egyenként a munkajogviszony megszüntetése önmagában véve szabályos volt. 25« A tisztességtelen verseny tényállásai között helyezi el a törvény a hírnévrontást /3. §/. Ebbe a körbe olyan hí­resztelés tartozik, mint pl. hogy egy vállalat adott részle­­ge”megszünt", holott az változatlanul funkcionál /kiskőrösi járásbíróság G.I. 20.£82/1973/, vagy az a híresztelés, hogy egy vállalat a hiresztelővel, holott az egy másik vállalattal egyesült /Fővárosi Biróság 51 Pf.28.887/1970/. Olyan híresz­telés is előfordult a bírósági gyakorlatban, miszerint egy tröszt adott termék gyártását egy másik tagvállalatra profi­lírozta át, holott a felperes nem is tartozott a tröszt köte­lékébe . A TGT ezért a korábbi tisztességtelen verseny elleni törvénnyel lényegében véve összhangban kimondja, hogy tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, továbbá való tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jó hír­nevét vagy hitelképességét sérteni, vagy veszélyeztetni. Tud­nunk kell - és ezt a miniszteri indokolás is kiemeli -, hogy ma már a hitelrontáson nem önmagában a szűk financiális ér­telemben vett hitelképességet értjük, hanem az üzleti reputá­ciót a maga egészében. 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom