Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása
te bejárata fölé a "Műszaki bizományi" feliratot helyezte el. Felperes szerint a felirat az elmúlt negyven évben annyira összefonódott a közönség tudatában magával a Bizományi Áruház Vállalattal, hogy azt más cég mar - akár "műszaki bizományi" felirat formájában - sem. használhat ja. /А kézirat lezárásáig Ítélet még nem született, azonban néhány szempontot le lehet szögezni. Egyrészt a "bizományi" kifejezés nélkülöz minden eredetiséget, és csak alapitása táján volt azonosítható a BAV-val, mivel azt akkor, annak idején monopolhelyzetben hozták létre. Azóta azonban már számos kisebb cég foglalkozik bizományi értékesítéssel, igy a Használtcikk Szövetkezet, de lényegében véve ide sorolhatók a különféle személygépkocsit értékesítő gmk-k, illetve magánügynökségek. Másrészt nyilvánvaló, hogy a tevékenység önmagában nem alkalmas arra, hogy cégnévként megkülönböztesse a vállalatot versenytársaitól. Kuncz Ödön professzor 1941-ben megjelent "Magyar Kereskedelmi és váltójog" c. munkájában hangsúlyozta, hogy még a cégjegyzékbe be nem jegyzett üzletjelző is szükség van ana, hogy annak megkülönböztető /disztinktiv/ ereje legyen. Ennek nem felel, meg - és ezért nem részesíthető versenyjogi oltalomban - pl. a "vegyeskereskedés" elnevezés, mivel azt minden vegyeskereskedő használhatja. Cégnévként, vagy üzletjelzőként tehát olyan valóságos nevet, és nem pusztán a tevékenység megjelölését kell választani, amely mintegy fantázianévként alkalmas a tevékenységre utalás mellett a többi versenytárstoli megkülönböztetésére./ 23.3. A szolgai utánzás és bitorlás megítélésének nehézségét az okozza, hogy a tisztességtelen verseny elleni joganyag itt konkurrál a legvilágosabban az iparjogvédelmi szabályokkal. Tudott ugyanis, hogy a tisztességtelen verseny elleni normák azt célozzák, hogy ahol iparjogvédelmi eszközök nem állnak rendelkezésre, szubszidiáriusan versenyjogi eszközökkel még védelmet lehessen nyújtani. A dilemma egyik oldala azonban éppen ez: meddig a határig célszerű "meghosszabbitani" az Iparjogvédelmi jogi normák által nyújtott védelmet tisztességtelen verseny cinén. A másik oldala: ha az iparjogvédelem 24
